Légies tervek - Reptér készül Váton?

A vátiak nem dicsekedhetnek valami nagyon szép kultúrházzal, a közösségi tér sörpados puritánsága elgondolkodtató egy Szombathely közvetlen közelében, egy forgalmas főútvonal mentén fekvő hétszáz fős településen.

Nem véletlen tehát, ha a falu elöljárói örömmel fogadták két évvel ezelőtt a szombathelyi SIA Port Kft. elképzelését, egy Vát és Porpác közt létesítendő reptérre. Mint azt a közmeghallgatáson a falu polgármestere Bíró József felelevenítette, 2006 márciusában tartottak az ügyben először közmeghallgatást, amelyen a hetven résztvevőből 63 aláírásával támogatta a repteret, heten ellenezték. (Ez úgy jött le a sajtóban, hogy a lakosság nyolcvan százaléka nem ellenzi a létesítményt, ezt a polgármesteri nyilatkozatot kifogásolták a jelenlévők, akik most inkább az ellenzőkből kerültek ki, úgy ötvenen.)

Még az előző képviselő-testület szándéknyilatkozatban támogatta a reptér-ügyet. 2007-ben a részletekről már az új közgyűlés tárgyalt, és 2008-ban fordult élesbe a dolog. A falu abban állapodott meg, hogy a repteret gründoló társaság megvásárolja helyi tulajdonosoktól a földet az önkormányzat nevére, majd attól visszabéreli. Ezen kívül a Vát és Porpác 7-7 százalékos tulajdonrészt kap a reptér üzemeltetésére létrejött cégből. A falu 100-200 millió forintos iparűzéséi adó bevételre számít, és az is sokat nyomott a latban, hogy a reptér szennyvízhálózatára rácsatlakozhatnak a környékbeli települések is. A projektcég közlése szerint a légikikötőben 300 emberre lesz szükség, úgy magasan kvalifikált szakemberekre, mint segédmunkásokra.

Egy helyi képviselőtől úgy tudjuk, hogy a legutolsó reptérrel kapcsolatos szavazásig a hét fős testület és a polgármester egyhangúan támogatta a reptér-projektet. Újabban már nem ilyen nagy az egyetértés, az aggályok a közmeghallgatáson fogalmazódtak meg.

Földügyek

A földvásárlás megkezdődött, hektáronként egy millió forintos ajánlatot tettek a gazdáknak (mint azt a cég ügyvezetője, Németh Tamás egy a föld árát firtató kérdésre válaszolva elmondta, az értéket a bíróság, az NFÜ és más közigazgatási hivatal szakértőjének értékelése alapján állapították meg). Akkor kerül sor a tulajdonosváltásra, ha 2009 őszéig meg lesznek a hatósági engedélyek, ha nem, akkor a foglaló, (a vételár 10 százaléka) a jelenlegi birtokosoknál marad a földekkel együtt.

Féltik az egészségüket

Balogh József főorvos elsőként kért szót, és egy WHO jelentésre hivatkozva tudatta, hogy repterek közelébe lévő településeken nő a tüdőrákos, asztmás, infarktusos megbetegedések és a hallás károsodottak száma. Azt is felvetette, hogy a reptér közvetlenül a falu szélső házai mellett kezdődne (a 86-os túloldalán.) Úgy véli, egyesek néhány tízmilliós (földeladásból származó) hasznáért feláldoznák az egészséges életkörülményeket a falu elöljárói, akiket Janus arcúnak nevezett, mivel a polgármester kimegy a traktorral tiltakozni a 86-oson (jelenleg még a falun) áthaladó kamionforgalom miatt, egy reptérre meg rábólint. Azt a demokrácia megcsúfolásának nevezte, hogy délután négykor tartanak közmeghallgatást, amikor még mindenki dolgozik. Népszavazást szeretne. Nagy tapsot kapott.

A polgármester visszautasította az orvos szavait, és egy elég durva személyeskedő vita vette kezdetét, amelynek egy szombathelyi fiatalember felszólalása vetett véget, aki elmondta, hogy ő Vasszilvágyra akar költözni de nem tudja, most a reptér miatt jó lesz-e ez neki. A polgármester megvonta a szót a nem helyi lakostól.

A cég nem harcol

Németh Balázs a SIA Port Kft. ügyvezetője szerint Balogh József elferdített tényeket közöl, de nem kívánnak harcolni a repülőtérért, ha azt mondja a falu közössége, hogy nem lesz, akkor nem lesz.

A békés szándék kinyilvánítása után egy katona kapott szót, Tóth Zoltán nyugállományú mérnök-ezredes korában a légierő anyag-technika-logisztikai főnöke (jelenleg légügyi-logisztikai szaktanácsadóként dolgozik a projektben), elmondta, hogy a repülőtér létesítésre vonatkozó jogszabályok a lakosság érdekeit tartják szem előtt, és egy hosszú, többlépcsős engedélyeztetési eljárás előzi meg beruházást.

Mindenekelőtt egy környezeti hatásvizsgálat készül, melyet a környezetvédelmi felügyelőségnek nyújtanak be (ezt bárki megnézheti a felügyelőségen, illetve a polgármesteri hivatalokban), a felügyelőség más szakhatóságok véleményét is figyelembe veszi, mérlegeli a talaj, a levegő és a zajterhelést, a természeti környezetre gyakorolt hatást, majd eldönti, hogy lehet-e repteret építeni vagy sem. Ezután kerül sor egy teljes környezeti hatásvizsgálat elkészítésére, amely hasonló, de még alaposabb vizsgálaton megy keresztül, melynek végén az illetékes minisztérium nyilatkozik, hogy lehet-e repteret építeni, majd a kormány a vonatkozó kormányhatározat módosításával szentesíti a beruházás megvalósíthatóságát. Az építési engedélyezési eljárás ezután kezdődhet.

A népszavazással kapcsolatban azt a javasolta a szakember, hogy várják meg az előzetes hatásvizsgálat eredményét, hiszen, ha a felügyelőség nemet mond, akkor nem kell a falu kasszáját a referendum költségével terhelni. (Ha igent, akkor is lehet fellebbezéssel élni.)

Tartanak az égi áldástól

A reptér tervezője az UVATERV Zrt., amely (bár teljesen új reptér nem épült az elmúlt húsz évben Magyarországon,) a hazai reptér átalakítások, bővítések terveinek nyolcvan százalékát jegyzi, így professzionálisnak számít e körben.

A mérnök ezredes higgadt és érzelmektől mentes előadása némiképp lecsillapította a kedélyeket, és következtek az érdemi kérdések. A vátiak készültek reptérből, nagyon is logikus aggályaikat fogalmazták meg a továbbiakban.

Egy hölgy azt vetette fel, vajon miért kell Magyarországon 60-100 kilométerenként reptér. Tóth Zoltán elmondta, a meglévő reptereket, nem lehet polgári célokra használni, ezeket katonai céllal építették, annak idején teljesen figyelmen kívül hagyva a lakosság és a környezetvédelem szempontjait, de van olyan reptér is, ahová utak sem vezetnek.

A lakó utalt a Ferihegy 2 és a pécsi reptérrel kapcsolatos perekre, az ingatlanok elértéktelenedésére. Ehhez nem sok mindent tudott Tóth Zoltán hozzátenni, az ő tapasztalata szerint a korábban létesített repterek melletti néptelen területek olcsó telkein gombamódra épülnek a lakónegyedek.

A vátiak leginkább a környezetük miatt aggódnak, a zaj és levegőterhelésre kérdeztek rá, illetve arra, hogyan lehet ilyen sűrűn lakott térségben elkerülni, hogy a le- és felszállás ne a házak felett történjen.

Mint megtudtuk, északi irányban a tengely egyáltalán nem érint lakott területet (délkeleti irányban Megyehíd mellett halad el, de attól megfelelő távolságban, és leszálló „ágban”, így az alacsony fordulatszám miatt nem okoz zajterhelést – egészítette ki az információt az alon érdeklődésre a mérnök.)

A zajterhelést nappal 60, éjszaka 50 decibelben maximálja a jogszabály. Lakossági kérdésre válaszolva azt is megtudtuk, időbeli korlát is létezhet, Ferihegyen sincs éjszakai forgalom, nem indul be az élet reggel hat előtt.

A lakók attól is tartanak, hogy a tervek szerint majd minden stimmel, de a használat közben eltérés lehet a megengedett paraméterektől. A repülőmérnök biztosította a vátiakat, hogy a hatóságok folyamatosan ellenőrzik a reptér működését a helyszínre telepített berendezésekkel, ha átlépik a megengedett határértékeket, korlátozhatják a működést.

A vátiak bizalmatlanságának az alapot adhat, hogy szinte semmilyen konkrét adatot nem tudtak a reptérről, bár már két éve folyik az előkészítés. Most megtudták, a kifutópályát négy kilométeresre tervezik, naponta harminc-harminckét 40-50 tonnás hasznos teherkapacitású gép fogadására készülnek (hetente egyszer köt ki egy kétszer ekkora gép), ez a maximális forgalom az üzembe helyezést követően több évvel várható.

Aggódnak a vátiak a kerozinszennyeződés miatt is, s hogy vészhelyzetben az üzemanyagot a lakott terület felett „engedi el” a gép.

Tóth Zoltán azt mondja, ma már a kerozin túl drága ahhoz, hogy csak úgy elengedjék, ma már úgy tervezik a légi járműveket, hogy teljes teherrel is vissza tudjanak fordulni, de ki kell alakítani vészeljárási zónát is, amely nem lehet lakott terület felett. A légiközlekedési cégek érdeke, hogy minél kevésbé energiafaló és környezetszennyező használjanak.

Annál is inkább, mert zajdíjat is fizetnek, melyből a repterek környezetvédelmi fejlesztéseiket finanszírozzák. A reptér és a házak közelségét firtató felvetésre azt válaszolta a mérnök, a lakott területhez legközelebb olyan létesítmények (magas épületek) épülnek, amelyek zajvédő funkciót is ellátnak, de előírhat a hatóság erdősávot, zajvédő falat is. A légszennyezést pedig csökkentik a felszálló légáramlatok.

A reptérhez legközelebb történetesen egy képviselő lakik, aki elmondta, ő tősgyökeres váti, saját kezével építette fel házát, ahol gyermekeivel lakik, és nem tart környezeti ártalmaktól.

A falubeliek amiatt is aggódnak, hogy később másik cég kezébe kerülhet a reptér, és a mostani megállapodások változnak, esetleg az iparűzési adó sem annyi lesz, mint tervezik, vagy nem is lesz egyáltalán. Erre Németh Tamás ügyvezető reagált: nem állapodtak meg az adókérdésben az önkormányzattal, de az adómentesség sem került szóba. Egy hölgy a tényleges beruházóval akart beszélni, aki a repteret építi. „A repteret én építem”, válaszolta Németh. A lakók végül kimondták, megkímélnék a céget a több tízmilliós hatósági eljárásoktól, és népszavazást kezdeményeznek.

Tapasztalt és a helyi viszonyokban járatosnak tűnő kolléga szerint, összejön annyi aláírás, amennyi a referendumhoz szükséges. Mi úgy látjuk, a falu megosztott a kérdésben. A közmeghallgatáson úgy tűnt, leginkább helyeik és az ide a csend miatt kiköltözött családok között feszül ellentét reptér ügyben, de a két csoport sem egységes, mert beszéltünk olyan fiatalemberekkel, akik nemrégiben vásároltak telket Váton, és támogatják a reptér ötletét, sőt akkor költöznének igazán szívesen Vátra, ha a közlekedési, logisztikai bázisra települve újabb, munkalehetőséget jelentő cégek jönnének a környékre. Ők nem aggódnak a környezetvédelem miatt, személyes tapasztalatuk szerint a világon mindenhol gond nélkül elvan a reptér és lakosság egymással.

Tóth Zoltán is kapott egy személyes kérdést, ő nem itt lakik, ide költözne-e, ha lenne reptér. A szakember elmondta, ő most is ötszáz méterre lakik egy repülőtértől, „kutyája jól van, a szomszéd lovai is szépen növekednek.” Természetesen ideköltözne, ha a reptéren kapna munkát.

Ki építi a repteret? A reptér tervezése még jelenleg folyik, a környezetvédelmi felügyelőséghez sem került még be az előzetes vizsgálati dokumentáció, ez a közeljövőben várható, de még a reptér létesítéshez szükséges településrendezési tervek sincsenek készen. Ehhez képest a beruházás megkezdését 2009-re tervezik, az üzembehelyezést 2012-re. A közmeghallgatáson többször szóba került, honnét lesz pénz a százmilliárdos beruházás finanszírozásra, ki áll a SIA Port Kft. projektcég, illetve a reptér üzemeltetésre néhány hónapja 500 ezer forint törzstőkével alakult SIA Operations Kft. mögött. Ez nem derült ki sem a délután tartott sajtóegyeztetésen, sem a váti rendezvényen. Bár a cég bizonyára érzékeli, hogy a lakossági bizalmatlanság egyik oka (a környezetvédelmi aggályok mellett) épp ez, egyelőre nem árul el részleteket a befektetői körről. Annyit viszont megtudtunk, hogy a dolgok jelen állása szerint hazai és távol keleti befektetők finanszíroznák a beruházást, és a napokban konkretizálódik, hogy az üzemeltetésre alakuló részvénytársaságba (a már említett kistulajdonos önkormányzatok mellett) kik és mennyivel szállnak be. A tárgyalásra a napokban kerül sor Sanghajban, ezen a cég menedzsmentjén kívül részt vesz Kovács Ferenc a Vas megyei közgyűlés fideszes elnöke is. (A szombathelyi szocialista-szabaddemokrata városvezetés ugyancsak támogatóan nyilatkozott a reptérről.) Lapunk értesülése szerint a kínai kormány részéről pozitív fogadtatásra talált a reptér létesítésének gondolata, de itthon is vannak támogatók kormányszinten, Kiss Péter minisztert konkrétan is megnevezték, de az ellenzék sem ágál a SIA ellen. Így a SIA Portnak már csak pénzemberekkel és a piaccal kell megállapodni, na meg persze a vátiakkal. Nem tudjuk, melyik lesz nehezebb.