Légies tervek 2. - porpáci közmeghallgatás

Porpác Szombathelytől 25 kilométerre fekvő zsákfalu, melyre Bögötön keresztül vezet az út a 86-osról Sárvár előtt lekanyarodva. A 165 lelket számláló településen az uniós forrásból épített csinos játszótér, mellette felújított, tűzoltószertárnak és könyvtárnak helyet adó épület. A faluház néhány lépéssel odébb ugyancsak takaros. Ide még akkor érkezünk, amikor tart csatornatársulás közgyűlése, addig is betérünk egy üdítőre a szomszéd kocsmába. Már itt halljuk egy fiatalembertől, hogy a reptér ügyben igencsak elutasító a falu, de majd meglátom, hogy mit mond az ellenzék, mert hogy az is van a faluban.

Ellehetetlenülés

Annak ellenére, hogy a falucska igen jó képet mutat, a tizennyolc éve a település élén álló Boros Béla polgármester azzal kezdi a közgyűléssel egybekötött közmeghallgatást, hogy a falu az elmúlt évek fejlesztései mellett még félre is tudott tenni, ám a megtakarításhoz most hozzá kellett nyúlni. A csökkenő központi forrásokhoz képest sokba kerül a hozzájárulás a bögöti körjegyzőség fenntartásához, ez néha már konfliktusokat is szül a két település között. Az idén már nem lesz tankönyvtámogatás (tavaly még az egyetemistákat is támogatták húszezer forinttal, a kisebbeket kevesebbel,) de ha így mennek tovább a dolgok, nem fogják tudni az orvost, a busz betérését sem finanszírozni. Ráadásul még iparűzési adót is vissza kell fizetniük egy cégnek. Épp ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy ha valaki azzal a szándékkal teszi be a lábát a faluba, hogy itt vállalkozást alapítson, akkor azzal komolyan tárgyalnak.

Féltik a házukat

Így – akár a vátiak – komolyan vették a SIA Port reptérépítési szándékát, és eddig támogatták is az együttműködést, ám most fordult a kocka. Leginkább azért, mert elterjedt a hír a faluban, hogy a repülőtér kerítése a Dózsa utcai házak kertjének végében lenne, „a házakat el akarják dózerolni.” Az egyik képviselő asszony kifejtette, hogy ilyen áron nekik nem kell reptér, és ha ezt korábban tudják, akkor elutasítják a cég szándékát.

Tóth Zoltán a SIA Port szakértője, repülőmérnök – miután akárcsak Váton, ismertette a reptér létesítésének jogi útját, a lakók tájékozódási és beavatkozási lehetőségeit – elmondta azt is, nem tervmódosítás során került képbe a Dózsa utca, hanem amikor felrajzolta a tervező a reptér alaprajzát a térképre, akkor derült ki, hogy a legszélső utca telkeinek végére esik a kerítés. Nincs szükség a zajvédő objektumok megépítéshez ezekre a telkekre, de szeretnék elkerülni, hogy később, a forgalomnövekedésből adódó esetleges megnövekedő környezetterhelés ne okozzon nagyobb kellemetlenséget az itt élőknek, és utólagos jogi problémákat. (Ugyanakkor azt is elmondta, hogyha a terhelés nő, akkor a hatóság a reptér számára a probléma megszüntetést írja elő, sőt egy bizonyos mértéken túl fel is fel is függesztheti a működést, így az az érdekük, hogy az előre kalkulált és engedélyezett határokon belül maradjanak.)

De ha ezen belül is maradnak, a lakók akkor is folyamodhatnak kárpótlásért, ha úgy érzékelik, életkörülményeik romlottak. (Hozzátette, Ferihegy 2-t olyan lakók perelik, akik reptérkörnyéki olcsó ingatlanokra illegálisan húztak fel házakat.)

A faluról (és a földekről) beszéljünk!

Az ismertetésben szó esett a környezetterhelésről és műszaki feltételekről (ezzel a váti cikkben foglalkoztunk), amit a porpáciak egy darabig nyugodtan hallgattak, aztán belefojtották a szót a mérnökbe azzal, hogy „ne a reptérről beszéljünk, hanem a faluról.”

Az egyik asszony azt mondta, kár hogy nem fél évvel ezelőtt hallották mindezt, mert már akkor mondták volna, hogy nem kell nekik reptér. Egy másik hölgy népszavazást javasolt, ennek az ötletnek több ember tapsolt.

Ennek ellenére – mint azt a cég képviselője elmondta – a Dózsa utcai háztulajdonosok 87 százaléka aláírta az előszerződést, amivel megkeresték őket, és lakógyűlést is tartottak. Hogy a csereingatlanok (építési telkek) hol lesznek, azt a falu dönti el a rendezési tervben. Azt is, hogy legyen-e a faluban ipari park - ugyanis van, aki az ipar betelepülésétől is tart.

Hasonló egyeztetést kértek a földtulajdonosok is, annál is inkább, mert van, akinek hektáronként 800 ezer, míg másoknak hektáronként egy millió forintot ajánlott meg a reptér-cég. Utóbb kiderült, egymillió a helyes összeg, a téves levelekért elnézést kért a cég képviselője, aki azt is elmondta, azért küldték az előszerződéseket, hogy meginduljon az érintett lakosokkal a kommunikáció. És nincs szó arról, hogy az ezzel le is zárulna, állnak az egyeztetés elébe.

A falu ügyvédje

Az önkormányzat jogi tanácsadót fogadott dr. Horváth Péter ügyvéd személyében, aki ugyancsak kifejtette az álláspontját. Azzal kezdte, hogy őt a falu fizeti, még akkor is, ha éppen a „fizetett ellenségként” is tűnik fel, amikor a jogi helyzetet magyarázza. A SIA Port közmeghallgatáson elhangzott tájékoztatását a repülőtér létesítésének jogi hátteréről korrektnek tartotta. Azt tanácsolta, hogy az előszerződéseket kezeljék ajánlatként, tárgyalási alapként az érintettek. A törvény ugyanúgy védi a magán- és köztulajdont. Az ingatlan tulajdonosa maga dönti el, hogy egy ajánlatot, elutasít, elfogad, vagy hogy mennyiért hajlandó megválni az ingatlanától Megjegyezte az ügyvéd azt is a porpáci ingatlanokra csak a faluban van kereslet, ezért a cég által megajánlott árat sem tartja tisztességtelennek, de hozzátette, a helyiek döntésében érthető módon az érzelmek is szerepet kapnak.

Szó esett a kisajátítás lehetőségéről is. Erről a jogász úgy nyilatkozott, hogy magánvállalkozás nem sajátíthat ki ingatlant. Ezt az önkormányzat teheti meg közérdekből, de csak akkor, ha a képviselő-testület erről határozatot hoz. Jogi lehetőség erre is meg van (mint ahogy a kisajátítás megfellebbezésére is), de mindenkinek az lenne a jó, ha ezt elkerülnék, és üzleti alapon egyezkednének.

A lakók azt is csodálkozva hallották, hogy a föld az önkormányzat tulajdonába kerül, nem pedig a befektetőébe, aki a falutól béreli vissza a területet. Ők is szívesen bérbe adnák, hangzott el, akkor folyamatosan lenne bevételük, ha már muszáj a földműveléssel felhagyniuk - mondták. Ez viszont nem járható út, mert magántulajdonú földeken nem lehet repteret építeni. Azoknak a problémájára, akik a földből élnek megoldást kell keresni, mondta a polgármester, az övére is (neki van a legtöbb földje, kft-je ezen működik.)

A Bíró Béla azt is mondta, a bérleti díjból is, a cégben kapott, és forgalomképes tulajdonrészből (7 százalék) is, és az iparűzési adóból is származhat bevétele a falunak, ami így felvirágozhat, a fiataloknak pedig azon kellene gondolkodni, hogy milyen tanfolyamra iratkozzanak be, hogy jó, kiemelt fizetéseljáró munkát kapjanak a reptéren. (A falu és a cég megállapodott, a helyeik előnyt élveznek a foglalkoztatásban). A porpáci polgárok viszont azt mondják, nekik többet ér a nyugalom: „Tőlünk kétszáz kilométerre élőknek lesz hasznuk a reptérből, amit mi szagolunk.”

Dózsa utcai kétségbeesés

Míg a kollégákkal kimentünk megnézni a reptér helyét a falu határában, az emberek is hazaértek a Dózsa utcába, és a házuk előtt tárgyalták az eseményeket. A szép kis utcában lakik majdnem a falu egyharmada, itt a legtöbb a fiatal, és itt van a legtöbb gyerek, de van, aki ötven éve lakik itt, még a régi szülő házban. A hölgy majdnem sírva fakad, hogy el akarják dózerolni a házat. A kolléganővel kérdezzük, hogy ezt honnét veszi, ilyen a közmeghallgatáson nem volt, szó, míg egy fiatalember azt mondja, ezt ő egy korábbi egyeztetésen a cég vezetőjének, Németh Tamásnak a szájából hallotta, és amikor megmondta, ő mennyit kér a házáért, ezt is elutasítás fogadta.

Végül a hölgy megnyugszik, és azt mondja, népszavazást kell kezdeményezni. Erről viszont korábban a polgármester (aki a személyét és tisztségét ért rágalmazás miatt feljelentést tesz) kijelentette, hogy lehet népszavazással dönteni, de ennek minden következményét vállalnia kell a falunak.

A település – bár, ahogy a váti közmeghallgatáson itt is leginkább az ellenzőket hallottuk – némiképp megosztott, nem mindenki ellenzi a repteret, ám – mint egyikük megjegyezte nekem – ilyen hangulatban jobbnak látják nem megszólalni. Az, hogy több Dózsa utcai család nem zárkózott el mereven a háza eladásától viszont jelzi, vannak, akik azon gondolkodnak, hogy abból a kétségkívül hátrányokkal is járó helyzetből, amit a reptér megépülése okoz, hogyan tudnak a legjobban kijönni.

Előző írásunkban" target="_blank jeleztük, a befektetőkkel még folynak a tárgyalások. Most is csak ezt tudjuk mondani.