ALON-portré - Kiricsi György, bankigazgató

ALON: Most délután két óra van. Mit dolgozott ma eddig?

K. Gy.: A mai napom elég szerteágazó volt. Először a vállalati, majd a lakossági üzletágban beszéltünk át néhány aktuális kérdést, közben készülünk az év végi partnertalálkozónkra, közeledik az évvége, ezzel kapcsolatban is számos teendőnk van. Nagyon szigorú határidőink vannak, ezekre is figyelni kell.

Ez egy átlagos munkanapnak számít? Azt akarom megtudni, mit dolgozik valójában egy bankigazgató. Az ember tudja, hogy egy parkettás lerakja majd felcsiszolja a parkettát, a tanár feleltet majd új anyagot vesz, de egy bankigazgató…? Ezek szerint itt ül az irodában és beszélget a kollegákkal?

Nem, nem ülök az irodámban. Nagyon változatos munkája van egy bankigazgatónak. A „portaszolgálat” – az ügyféltérben fogadom az üzletfeleket – ugyanúgy beletartozik a munkakörömbe, mint az, hogy megnézem a csöpögő vízcsapot. Néha ezek egy kicsit nagyobb hangsúlyt kapnak, ekkor szoktam mondani, hogy egy jól fizetett gondnok is vagyok. De ez szerintem így van a minden cégnél: egy vezetőnek oda kell figyelni mindenre, a feladatkiosztástól kezdve az ellenőrzésig, számonkérés, az ötletgyűjtés, a versenytársak illetve aktualitások figyelése, a munkatársak elismerése és fejlesztése mind-mind beletartozik a feladatkörbe, és folytathatnám a sort……

Hogyan lesz valaki bankigazgató? Elég kevés gyerek álmodozik arról, hogy ha nagy lesz, akkor bankvezető lesz.

Nekem sem jutott ilyen eszembe, még az sem, hogy bankban dolgozzak. Egy szerencsés véletlenről van szó. Korábban egy építőipari kft-nél dolgoztam, aztán megkerestek, átmentem egy másik céghez, ahol nem úgy alakultak a dolgok, ahogy én elképzeltem. Közben láttam egy hirdetést, hogy hitelezőt keresnek a Budapest Banknál, gondoltam, megpróbálom. Finanszírozóként kezdtem, de hogy igazán miről is szól a bank, arról akkoriban még nem sokat tudtam. Aztán – úgy gondolom - beletanultam.

Mióta igazgató?

1993-ban kerültem a Budapest Bankhoz, 1996 óta vezetem a Budapest Bank Szombathelyi Fiókját.

Lehet érzelmileg viszonyulni egy ilyen szakmához?

Én nagyon szeretem. Azt azonban hozzáteszem, hogy az embernek kell, hogy legyen egy nagyfokú stressz- és kudarctűrő képessége. A sikereket tudni kell „elraktározni” - szerencsére sok van ebből is.

Miért fontos ez a kudarc- és stressztűrő képesség? Az átlagember azt gondolja, hogy bankban dolgozni maga a paradicsom, ahol sokat fizetnek, és különben is van pénz rogyásig.

Először is a pénz nem a bank pénze, hanem az ügyfeleké, tehát sokkal jobban kell rá vigyázni, mintha a sajátunk lenne! Ez magasztosan hangzik, de így van. A stressz forrása például, hogy vajon a kihelyezéseink megtérülnek-e? Gondoltunk-e minden körülményre? Az én pozícióm középvezetői, így nemcsak az ügyfelek felé, de lefelé és felfelé is van bizonyos megfelelési kényszer.

Ön szombathelyi?

Vépről származom, oda mentem általános iskolába, aztán a szombathelyi közgazdasági szakközépbe, az akkori Rudasba jártam. A zalaegerszegi pénzügyi főiskolán folytattam a tanulást, majd visszajöttem Vépre, illetve Szombathelyre.

Önnek két nagy gyereke van, és amennyire tudom, egyik sem választotta a gazdasági-pénzügyi pályát.

Semmilyen szempontból nem akartam befolyásolni a pályaválasztásukat. Lányom már általános iskolában tudta, hogy ő médiában vagy reklámszakmában akar mozogni, most végzős a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és angol szakain. Fiam pedig születése óta vonzódik a számítógépekhez, jóval előbb tudott elindítani egy programot Commodore 64-en, mint olvasni. Jelenleg informatikát tanul a győri egyetemen.

Sokan ellenségesen tekintenek a bankokra mint olyan intézményekre, melyek elveszik az emberek pénzét, de amikor adni kellene, nem akarnak. Gondolom, egy igazgató is találkozik ezzel a véleménnyel.

Igen, nagyon sokszor. Ez is a korábban említett stressztűréshez tartozik. De az ügyfeleinkért van az, hogy pontosan felmérjük azoknak hitelképességét, és nem engedjük, hogy olyan konstrukcióba menjenek bele, amivel később nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Ugyanakkor a bankok mintha rátukmálnák az emberekre a hiteleket, a Budapest Banknak is van valamilyen hitelkiváltó hitele.

Amit említ, az az adósságrendező hitel. Ez egy nagyon jól összerakott termék, ha valakinek van mondjuk áruhitele, autóhitele, személyi kölcsöne vagy hitelkártyája, és megnézzük ezeknek a törlesztő részletét, illetve a teljes hiteldíj-mutatóját, biztos vagyok benne, hogy lényegesen kedvezőtlenebb, mintha összerakjuk ezeket egy adósságrendező hitelbe, továbbá az utóbbi jobban illeszthető az ügyfél havi jövedelméhez.

Közgazdászok és szakújságírók is gyakran hangoztatják, hogy magyar ember nem tud bánni a pénzzel. A gyakorlat ezt igazolja?

Igen, ez igaz. Konkrét példának itt van a hitelkártya, amit úgy célszerű használni, hogy az ember egész hónapban vásárol vele, majd a következő hónap közepéig visszafizetni az összeget. Ekkor nem kell kamatot fizetni, viszont a készpénzfelvétel után azonnal felszámítja a bank. Ezt minden ügyfelünknek elmondjuk, ennek ellenére, amikor megkapják a kártyát, sokan azonnal a készpénzfelvételt választják, és meglepődnek, amikor meglátják a fizetendő kamatot. Azt is hozzáteszem, hogy nagyot fejlődött a magyar pénzügyi kultúra. Amikor bevezették, hogy a szombathelyi főiskolások az ösztöndíjukat számlára kapják, 20-30 méteres sorok álltak itt a banki ATM előtt a kifizetés napján. Egy-két év alatt eltűnt a sor, aztán már észre sem vettük, hogy mikor van ösztöndíjfizetés.

Ön vagy a felesége kezeli otthon a pénzt?

Én. Ez így alakult ki, még azelőtt, hogy a bankban kezdem dolgozni.

Mibe kell most fektetnie a pénzét, akinek pár millió forint megtakarítása van?

Senkinek nem mondom azt, hogy ide vagy oda fektesse, mert biztos, hogy az jó lesz. Ezt minden esetbe személyre kell szabni, figyelembe véve az időtávot, a kockázatvállalási hajlandóságot. Esetleg különféle befektetésekből, lekötésekből álló portfoliót ajánlunk. Én a pénzemet általában különféle alapokba fektetem, természetesen a Budapest Bankban. Véleményem szerint hosszabb távon egy csökkenő kamatperiódus előtt állunk, így várhatóan a kötvények átlag felett fognak hozni, jelenleg ezt preferálom. Aki hosszú távra gondolkodik és takarékoskodni akar, érdemes elgondolkodni a magánnyugdíj-pénztáron és a nyugdíj előtakarékossági számlán, célszerű így évvégén kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket.

Ingatlan, arany, egyéb?

Hallottam, hogy nagyon sok ember eurót vásárol, mondván, annak biztos az értéke a jövőben is. Több kimutatás szerint viszont hosszú távon mindig a forint a legjobb befektetés.

Az általános vélekedés szerint a bankok jócskán bent vannak a jelenlegi gazdasági-pénzügyi válság kialakulásában. Tényleg a bankok a hunyók?

Alapvetően a pénzintézetektől indult a válság. A tengerentúli bankok másként működnek, mint az európaiak, ideértve a magyarokat. A mi bankrendszerünk nagyon konzervatív, gondoljunk csak a jelzáloghitelezésre. Magyarországon mindig azért neheztelnek ránk, mert alacsonyra értékeljük az ingatlan árát, illetve vásárlás esetén nem finanszírozzuk a vételár 100 százalékát. Nagyon leegyszerűsítve: ha van egy száz forintos ingatlan, akkor hatvan forintra adunk hitelt. Ez az USA-ban úgy működött, hogy van egy 100 dolláros ingatlan, akkor adnak rá 120 dollár hitelt, mert az előrejelzések szerint emelkedni fog az ára. De lehet, hogy 150-et, mert be is kell rendezni. Most viszont az történt, hogy nem emelkedtek, hanem csökkent az ingatlanok ára, és a 150 dolláros hitel mögött áll egy 80 dollár értékű fedezet. Hogy még nagyobb legyen a gond, ezeket a 150 dolláros hiteleket összecsomagolták egy portfolióba, és ezeket alapokba vitték. A lufi kidurrant, amikor a 150 dolláros ingatlant értékesíteni kellett, és kiderült, hogy nem jut mindenki a pénzéhez. Ez okozta a pánikot, ami hozzánk is begyűrűzött. Mostanában a bankok szigorúbban megnézik, hogy kinek nyújtsanak hitelt, továbbá a bizalmatlanság miatt többe kerülő források érezhetőek a hitelkamatok emelkedésében. Mindez kihat a reálgazdaságra is.

A magyar lakosság – amelynek bevételei nagyon alacsonyok mondjuk az osztrákhoz képest - elég súlyosan el van adósodva. Nem lesz ebből is baj?

Alapvetően ezeknek a hiteleknek megvan a fedezete, tehát a bankok nem kerülnek nehéz helyzetbe. Az emberek viszont igen, főleg, hogy közben munkahelyek szűnnek meg és a válság vége – szerintem – még nagyon odébb van. Azt látom problémának, hogy az emberek erőn felül vettek és vesznek fel hitelt. Sokan befektetési céllal vásároltak ingatlanokat, amelyek most kevesebbet érnek. Az a szombathelyi ingatlan, amely néhány évvel ezelőtt még 10-12 millió forintot ért, ma lehet, hogy csak 6-8 milliót.

Mit csinál egy bankigazgató szabadidejében?

Azt, hogy általában a bankigazgatók mit csinálnak, azt nem tudom, de azt tudom, hogy én mit csinálok. Először is ez nem az a munka, amit napi nyolc órában lehet végezni. Otthon is jár az agyam, hogy mindent jól csináltam-e, gondoltam-e mindenre, vagy éppen azon, hogy kitaláljam egy adott cég számára a legjobb hitelezési struktúrát. A belső utasításokat is otthon szoktam elolvasni, mert itt bent erre itt nincs idő. Ami a valódi szabadidőt illeti – családommal együtt – vízimádó vagyok. Búvárkodom, horgászom, emellett barátaimmal évente néhányszor megjárom vitorlásukkal a Balatont.

A pénzügyi vezetők jellemzően számos társadalmi funkciói is betöltenek.

Igen, vannak ilyenek. Ezek közül a legközelebb a szívemhez a Rotary Club áll. Ez egy több mint 100 éve működő jótékonysági szervezet. Mint annyi minden, ez is Amerikából indult. A második világháború előtt már működött Magyarországon, illetve Szombathelyen, majd a rendszerváltás után újraindultak a klubok. A Szombathelyi Rotary Club találkozóit a vasszécsenyi Új-Ebergényi Kastélyszállóban tartjuk. Minden szerda este összejön a csapat, beszélgetünk, jól érezzük magunkat, és persze szervezzük a jótékonysági akciókat. Most például kint vagyunk pavilonnal a szombathelyi adventi vásáron a Fő téren, a forralt bor bevételéből egyedülálló nyugdíjasokat és a gencsapáti Gyermekvédelmi Intézményt támogatjuk, ez utóbbi már régi és folyamatos projektünk, és éppen holnap reggel indul egy teherautó Erdélybe ajándékokkal, tartós élelmiszerekkel, melyeket mi is segítettünk gyűjteni.