Az túlzás, hogy a téma tabu lenne, de közel van hozzá.
Halottak napján jelentették be, hogy a Honvédelmi Minisztérium bevállalta a Rongyos Gárda egy tagja, Vámossy Tibor sírjának helyreállítását.
Nem tudjuk, hogy ön, kedves olvasó, mennyit hallott a Rongyos Gárdáról.
Ha járatos a 20. századi magyar történelem részleteiben, esetleg érdeklődéssel olvassa a hazai jobbszél sajtótermékeit, akkor valószínűleg nem sok újat tudunk mondani, ha viszont egyik említett kategóriába sem tartozik, akkor ezennel ajánljuk a figyelmébe a magyar történelemnek ezt a reflektorfényen kívüli szürke zónáját.
A Rongyos Gárda 1921-ben (Fotó: Wikipédia)
Annál is inkább, mert az események itt a nyugati határszélen zajlottak.
Egy halottak napi MTI-hír
Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője az MTI-nek pénteken elmondta: a Honvédelmi Minisztérium a Jobbik több éve tartó megemlékezéseire és felújítási kezdeményezésére reagálva vállalta a Rongyos Gárda egy tagja, Vámossy Tibor sírjának helyreállítását.
Mindez - szerinte - annak fényében is különösen nagy dolog, hogy az 1990-es évek elején a "kevésbé perifériára szorult" Horthy Miklós újratemetése sem kapott állami szertartást, katonai tiszteletadást.
Novák Előd közlése szerint a Trianon után nyugat-magyarországi szabadságharcot hirdető Rongyos Gárda a Magyar Gárdához hasonlóan államilag üldözött volt ugyan, de nagy társadalmi megbecsülést élvezett. Hősi halottnak nevezte az 1921-ben elhunyt Vámossy Tibor egykori műegyetemista hallgatót, és azt mondta, nagy dolog budapesti szobrának felújítása.
Az ellenzéki párt szerint ezt a kormánynak állami megemlékezésekkel, valamint a Rongyos Gárda történetének nemzeti alaptantervbe emelésével és a mozgalomról szóló történelmi filmek készítésével kellene folytatnia. Novák Előd szerint a témában "kiváló akciófilmet" is lehetne készíteni, az anyagiak előteremtése érdekében költségvetési átcsoportosítást szorgalmazó módosító javaslatot is benyújtottak.
Kevés információ
A fenti hír felkeltette érdeklődésünket, és megnéztük, mi lehető a Rongyos Gárdáról az interneten.
Nos, nem sok. Főként a szélsőjobb szervezetekhez kapcsolódó weboldalakon - jellemzően érzelmektől átfűtötten - emlékeznek és emlékeztetnek sűrűn az eseményre, de van néhány tudományos értékű feldolgozás is.
A történelmi tények
Rongyos Gárdának nevezzük azokat a magyar felkelőket, akik az első világháború után nem nyugodtak bele az ország feldarabolásába és Nyugat-Magyarországon fegyvert fogtak az elcsatolt magyar területeket birtokba akaró venni osztrák csendőrök ellen. Az 1921. augusztus 28-án indult akció sikeres volt, olyannyira, hogy az ősz végén Felsőőrön kikiáltották a Lajtabánságot.
Az általános zűrzavarban és a meglehetősen reménytelen történelmi helyzetben Burgenland végül is Ausztriához került, de a felkelés hozzájárult ahhoz a decemberi népszavazáshoz, mely során Sopron és más nyugat-magyarországi települések Magyarországon maradtak.
A történelem ezen szegmense nemcsak a közgondolkodásból, de a legtöbb történelemkönyvből is hiányzik.
Bár a magyar Wikipédia nem a megbízhatóság és a tudományos alaposság mintaképe, esetünkben azért jó kiindulási pont mind a mind a nyugat-magyarországi felkelés, mind a Rongyos Gárda szempontjából.
A nagyközönség számára íródott, de alapos cikk olvasható Tarján M. Tamás tollából a Rubicon történelmi folyóirat online kiadásában.
Részletesebben szólnak az eseményekről és azok történelmi hátteréről Ormos Mária és ifj. Sarkadi Sándor tanulmányai.
A Vasi Szemle két művet is publikált a témakörben. Békés Márton írása 2007-ben jelent meg, amit tavaly Botlik József tanulmánya követett. Ez utóbbi az 1922-es – még az elsőnél is kevésbé ismert - második nyugat-magyarországi felkelést és annak következményeit járja körül.
Más szemszögből
A szélsőjobb által követendő példának tartott Rongyos Gárda kevesebb lelkesedést okoz a baloldalon.
A Magyar Narancs 2009-ben foglalkozott a témával. A cikk szerzője, Barotányi Zoltán elismeri ugyan, hogy a gárda fontos szerepet játszott ugyan az igazságosabb határok kialakításában, de tagjait ugyanakkor terrorcselekményekkel és antiszemitizmussal hozza összefüggésbe.
A téma érzékenységét és feldolgozatlanság mutatja az az augusztusi MTI-hír, amely arról számol be, hogy még élő utódai szerint Vámossy Tibor nem is volt a Rongyos Gárda tagja, és a család nem tart igényt a Jobbik sírfelújító tevékenységére.