Értesüléseink szerint a dolgozók ebben a hónapban még nem kaptak fizetést. Már októberben is gondok voltak.
„A cég semmit sem mond a munkásoknak, ők pedig félnek, ezért megkérdezni se merik, mikor kapják meg a fizetésüket” – ilyen hírek jutottak el lapunkhoz a héten a MÁV Vasjármű Kft.-vel kapcsolatban.
A részletekről szűkszavú beszámolót kaptunk, egyértelműen érzékeltük, hogy a panaszos a lehető legkevesebb információt szeretné elárulni magáról. Ám ahogy múlnak a napok, úgy lehetetlenül el a dolgozók anyagi helyzete, ezért egyesek arra jutottak, hogy a nyilvánosság erejét kell segítségül hívniuk. Hogy legalább tisztán lássanak.
Megtudtuk: a dolgozóknak 10-éig kellett volna megkapniuk a bérüket, de cikkünk publikálásáig ez nem történt meg. Az immár több mint kéthetes csúszás nehéz helyzetbe hozta a havonta mindössze 90–100 ezer forintot kereső, fizikai munkát végző embereket.
Az első problémák a múlt hónapban jelentkeztek. Akkor is késett az utalás, s amikor ez megtörtént, a kft. nem fizette ki rögtön a teljes összeget, csupán a fizetések 75 százalékát, majd nem sokkal később a fennmaradó részt.
Arra a kérdésünkre, hogy mi az oka a félelemnek, ami miatt a dolgozók nem merik firtatni a főnökeiknél a bérfizetés csúszásának okát, informátorunk azt mondta, tartanak attól, hogy azok lesznek az elsők, akiket egy esetleges leépítéskor elbocsátanak, akik kíváncsiskodnak.
„A legutóbbi nagyobb létszámú elbocsátáskor is sokan rettegtek attól, hogy az utcára kerülnek, mert nem tudták, milyen szempontok alapján történt a leépítés. Olyanokat is kirúgtak, akik éppen nyugdíjazás előtt álltak.”
Felhívtuk a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezető igazgatóját, Szij Pétert, aki nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, mondván, a cég tulajdonosai nem hatalmazták fel arra, hogy nyilatkozzon.
Az ügyvezető egyébként nem cáfolta az értesüléseinket.
Ezt követően úgy döntöttünk, teszünk egy próbát a tulajdonosoknál is: a MÁV Vasjármű Kft. többségi tulajdonosa a Traininvest Kft. (65 százalék + 1 szavazat), kisebbségi tulajdonos a MÁV (25 százalék + 1 szavazat), valamint az MRP szervezet és a munkavállalók (10 százalék).
A Traininvest Kft.-vel kezdtünk. Az interneten elérhető cégadatok alapján több telefonszám is a rendelkezésünkre állt, de csak egy volt olyan, aminek segítségével beszélni is tudtunk valakivel. A többi vagy nem volt kapcsolható vagy senki nem vette fel a telefont.
Azzal az egy telefonszámmal is csak félsikerrel jártunk: miután elmondtuk, milyen ügyben érdeklődünk, a vonal túlsó végén lévő férfi közölte, hogy magántelefonszámot hívtunk. Nyilatkozatot ugyan nem adott, de a több percig tartó beszélgetés alatt úgy tűnt számunkra, mégiscsak jártas a MÁV Vasjármű Kft. ügyeiben.
Először azt mondta, kérdéseinkkel az ügyvezető igazgatót keressük, hiszen a tulajdonosok – így a Traininvest Kft. is – csupán a törzstőkét adták, tehát korlátozott felelősséggel rendelkeznek. Később elárulta, a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetése egyelőre nem hívott össze taggyűlést az ügyben. Felhívta a figyelmünket arra is, hogy a Vasjármű kft. léte nagy mértékben a MÁV-on múlik; utalt rá, hogy amíg néhány évvel ezelőtt bevételeinek körülbelül 80 százalékát az államvasutaktól származó megrendelések adták, ez az arány mostanra jelentősen megcsappant.
Megkerestük a MÁV Zrt.-t is, ahonnan a következő választ kaptuk: „A MÁV Zrt., mint a MÁV Vasjármű Kft. kisebbségi tulajdonosa, a társaság napi működéséről, üzleti munkájáról nem kíván nyilatkozni. A cég ügyeinek intézése és az azokkal kapcsolatos nyilatkozattétel a MÁV Vasjármű Kft. menedzsmentjének a feladata.”
Természetesen amennyiben az ügyvezetés vagy a tulajdonosok a későbbiekben nyilatkozni kívánnak, annak helyt adunk.
Az utóbbi években más szempontból sem volt zökkenőmentes a nagy múltú, csaknem 21 éve önálló gazdasági társaságként működő MÁV Vasjármű Kft. élete.
Ha olvasóinknak ismerősen cseng a többségi tulajdonos Traininvest Kft. neve, akkor az nem véletlen. Lapunk is beszámolt róla: egy 2009-ben, névtelen feljelentés alapján, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság által indított nyomozás oda vezetett, hogy az ügyészség tavaly ősszel vádat emelt a cég öt korábbi vezetője ellen. A vád szerint a kft. egykori ügyvezetője, a gazdasági, a termelési és a vállalkozási igazgatója, valamint jogtanácsosa bűnszövetség tagjaként üzletszerűen, különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét követte el, 1 milliárd 300 millió forint értékben.
Az 1872-ben alapított, jelenleg szombathelyi és celldömölki telephellyel rendelkező cég eddig – ha jelentős veszteségek árán is – de sikerrel vette az egyéb akadályokat is. Ezekből pedig voltak bőven, hiszen a vasúti járműjavítás hazai piaca nem a kiegyensúlyozottságáról híres.
A komolyabb problémák akkor kezdődtek, amikor privatizálták a vasúttársaság egyetlen nyereséges ágazatát, a teherszállítást végző MÁV-Cargót. Az eladást ugyan a szakemberek sikertörténetnek ítélték, ám a vasi járműjavító céget érzékenyen érintette, mert amíg addig megrendeléseinek nagyjából 80 százalékát a MÁV-tól kapta, ez a szám a magánosítást követően jelentősen visszaesett. Ennek oka az volt, hogy a MÁV-Cargóval együtt járt a miskolci járműjavító, ami a teherszállítással kapcsolatos járművek nagy részét, a MÁV-Gépészet Zrt. pedig az államvasutak szinte összes vontatómozdonyának és személykocsijának javítását, felújítását elvégezte. A helyzeten tovább rontott a világgazdasági válság, egyebek mellett a külföldi piacok szűkülése miatt.
A nehéz évek után – a cég 2009-re elvesztette árbevételének és dolgozói létszámának csaknem a felét – 2010-ben már pozitív hírek érkeztek a járműjavító háza tájáról. Az akkori nyilatkozatok arról szóltak, hogy a stagnálás után a fellendülés időszaka a 2012–2013-as év lehet a több száz embernek munkát adó MÁV Vasjármű Kft. életében.