Ipkovich György polgármester közzétette Szombathely honlapján az úgynevezett szakértői szerződéseket.
Ezekből kiderül, ki és mennyiért dolgozott a polgármester megbízásából, de hogy pontosan mit tett le az asztalra, az nem minden esetben világos. Egyéb furcsaságok is akadnak a kontraktusokban.
Márciusban tudósítottunk arról, hogy a város polgármestere – az Alon.hu közérdekű adat kérése nyomán – feltette a város honlapjára az ő megbízásából és a polgármesteri keretből fizetett cégek és magánszemélyek listáját. Akkor szóltunk arról is, hogy egy lényeges információt nem tartalmazott a dokumentum, azt, hogy ténylegesen kinek mennyi pénz lett kifizetve. A szerződések – amelyeket most a szakértői szerződéseket vizsgáló bizottság kért – ezeket az adatokat tartalmazzák. (Igaz, jobbára itt is nettó összeget találunk, tehát azt továbbra is az olvasónak kell kiszámolni, hogy mibe került ténylegesen egy-egy szakértés a városnak.) A teljesítésekre vonatkozó dokumentációt viszont nem adta át a polgármester, sem az Alon közérdekű adatkérésére, sem a szakértői szerződések vizsgálatára létrehozott bizottság kérésére.
Laza körvonalak
A legtöbb kontraktus egy kaptafára készült, a megbízás tárgyára, időtartamára, és díjazásra tér ki. Részleteiben azonban, hogy a polgármester (legtöbbször ő az, aki a teljesítést igazolja) pontosan mit vár el, az nem jelenik meg. A legtöbb szerződésből nem derül ki, hogy hogyan kérte számon a polgármester a teljesítést, kért-e beszámolót az elvégzett munkáról, vagy hogyan, milyen formában tájékoztatta a megbízót a szakértő, mire jutott például a sajtó és közvélemény-kutatások elemzésével vagy a város sportéletével és sporttámogatásával kapcsolatban, és milyen tanáccsal tudott szolgálni ez ügyekben a polgármesternek.
Titok, titok hátán…
Az, hogy nem kerültek a bizottság, illetve a nyilvánosság elé a teljesítések, annak oka lehet az is, hogy több szerződés tartalmaz olyan kitételt is, hogy az együttműködés során szerződők a birtokukba kerülő információkat titokként kezelik. (Ilyen lehet maga a tanulmány is, bár az erre való hivatkozás nonszensz lenne.) Mi lehet olyan nagyon titkos adat, egy településmarketing-stratégia, vagy egy Víztorony-projekt vagy Huszár úti laktanya-projekt esetén, azt el nem tudjuk képzelni. Mindenesetre a megbízó komolyan veheti ezt a pontot, ez a két projekt például olyan titkos, hogy ezidáig azt sem lehetett tudni, hogy futott volna.
Ugyanez a helyzet az oktatási reformmal kapcsolatos tanácsadással is. Ezért történhetett meg, hogy a költségvetési vitában Nemény András szocialista frakcióvezető megemlítette, hogy szükség lenne az intézményrendszer átvilágítására, és ha kell átalakítására. A szakértői szerződések szerint valamiféle koncepció már van, csak elő kell venni a páncélszekrényből a szupertitkosított anyagot.
Aprócska részletkérdések
A szerződésekkel formai szempontból más gondot is látunk. Nem kis részüket később kötötték meg, mint a szerződés tartamának kezdő időpontja. A csúszás nem egy-két napos, hanem több hónapos is lehet, de van olyan is, amelyik 2005. május 1-től július 1-ig tartott, de csak 2005 szeptember 19-én írták alá. Az is előfordult, hogy a megbízott neve nem egyértelmű: a korábban felkerült listán egy cégnév szerepel, míg a szerződés a cég tulajdonosának a nevén van számontartva. De van olyan kifizetés is a lista szerint, amiről nincs fent a honlapon szerződés. (Például: Szonda Ipsos, 2003.)
Párhuzamosságok
A már említett településmarketing-stratégia ügyében más is feltűnik: 2003-ban, 2004-ben fizettünk ezért egy magánszemélynek (a szerződés szerint összesen nettó 575 ezer forintot, 2004-ben, 2005-ben egy cégnek 1,2 millió forintot, majd 2007-ben közbeszerzésen rendeltünk egy településmarketing-tervet egy cégtől 14 millió forintért. Persze azt nem lehet előre tudni, hogy hogy sikerül egy egész éves munka után letett dolgozat, lehet-e hasznosítani, de épp ezért nem feltétlenül célszerű havonta átalányszerűen utalni a megbízási díjat egy éven keresztül.
A Víztorony-projekt is hasonló eset: részben ezért fizetett a polgármester egy szakértőt 2008-ban négy hónapig, akkor, amikor már 2007-ben elkészült Víztorony hasznosítási tanulmány 9,5 millióért.
Különösen az uniós projektekkel kapcsolatban van átfedés a polgármesteri hivatal városfejlesztési osztályának feladata (részt vesz az EU-s pályázatok elkészítésében és szükség szerint ellátja a projekt menedzseri teendőket), illetve a szakértők feladata között. Például több mint (nettó) ötmillió forintot fizetett a polgármester két év alatt kerékpárút-ügyi szakértőknek saját keretéből. Ez azért is érthetetlen, mert ha nem a saját keretéből fizeti, hanem az uniós pályázatok előkészítésére a közgyűlés által megszavazott keretből, akkor (nyertes pályázat esetén) az EU a költség nagy részét megtéríti.
Mire volt ez jó?
Vannak olyan tartalmú szerződések, amelyekről egyáltalán nem lehet megállapítani, hogy miről szólnak, mire futnak ki. Ilyen például a város stratégiai tervének elkészítésében való részvétel, amelyért egy cégnek és több magánszemélynek történt kifizetés a polgármesteri keretből 2007 és 2009 között, úgy 15 millió forint értékben. Igaz, ebbe beleszámított egyéb pályázatokkal kapcsolatos feladat is, de hol van maga a munka, a stratégiai terv?
Arra nem térnénk ki, hogy mely szerződések milyen mértékben szolgálták a közjót, mennyire voltak szükségesek és fontosak a polgármester munkáját illetően. Egyrészt mert nem értünk hozzá - honnét tudhatnánk, hogy mennyire fontos például biztonságpolitikai tanácsokat kapni a polgármesternek, hiszen bármikor támadhatnak ellenséges erők a városra, és akkor igazán jól jön, ha tele van a fiók tanácsokkal, főleg, mert már a hadseregünket is elvezényelték innét. Másrészt azért nem mélyedünk bele ebbe a témába, mert erre a célra létrehozott a közgyűlés egy bizottságot. Igaz, teljesítést alátámasztó dokumentumok nélkül túl sokra a bizottság sem fog jutni.