Indul a szezon, ennek apropóján adódik a kérdés, hogy ki hogyan viszonyul ehhez a nagy tóhoz. Erősen személyes válaszok.
Indul a szezon, ennek apropóján adódik a kérdés, hogy ki hogyan viszonyul ehhez a nagy tóhoz. Erősen személyes válaszok érkeztek.
Kánya Dóra
Balatonfüred. Három hónapos korom óta járok le a magyar tengerhez, az északi partot ismerem elejétől a végéig.
Nekem a Balaton gyerekként összekapcsolódott a stranddal, a főtt kukoricával, a citromos fagyival, a kötelező kavicsdobálással a Tagore sétányon, a pecázással és a vitorlás hajók nézegetésével a kikötőben.
Idővel a családot a barátok és barátnők váltották fel, a lista pedig kiegészült a hely szórakozóhelyeinek alapos kiaknázásával és az este hajnalig való elhúzásával.
Hogy most nekem mi a Balaton? Mindennek az újrakezdése, másként. Balaton-felvidéki borok megismerése, pincelátogatások, szabadtéri színház, biciklizés a tihanyi Artplaccra és a levendula fesztiválra, séta a Vaszary Villába, vitorlázások minden fele, part menti kávézások, nagy beszélgetések és nagy találkozások.
Rózsa Melinda
Nekem a Balaton a trivi-éra. Esetleg a privi-éra. A Balaton az alap, az origó, vagy akár az index, vagy soroljak fel 444 okot? A Balaton alapvetés, társasággal, or to be alon(e).
Nekem a Balaton... az táborozás, sörözés, hajózás és vonatra futás, sátorfelverés és sátorösszeborítás, stoppolás és éjszakai fürdőzés, idétlen poénok és szálkás halak – ugyanakkor Steko szigligeti fotói, Meggie és Géza dalai az Aranypatkó teraszán, hegymászás, borkóstolás, találkozások és búcsúzkodások, macskakő és macska és kő.
Nekem a Balaton sirályság, és talán a sirályok számára is rózsás a kép.
Józing Antal
Az én balatoni történetem meglehetősen kacskaringós. Gyermekkorom nyarai a tó, azon belül is a déli part bűvöletében teltek. A legközelebb hozzánk Balatonlelle és Balatonboglár volt, így a hétvégi gyorsfürdéseket ott oldottuk meg. A logisztika egyszerű volt: ha vasárnap reggel elég erősen sütött a nap, beugrott a család a fehér Wartburgba, és másfél óra múlva már a vízben ücsörögtünk. Emlékszem, egyszer több mint 30 fokos volt a víz … Apu cégének volt egy kis nyaralója Fonyódon. Kétszer vagy háromszor voltunk itt hosszabb ideig. Ha behunyom a szemem, és meghallom a Balaton szót, azt hiszem, még mindig a fonyódi strand képe rajzolódik ki elém, a kikötővel, a stégekkel, színekkel, hangokkal és zajokkal. A gyerekkor és a déli part tartozéka volt unokatestvéremék Zamárdiban levő nyaralója is, a hozzá tartozó kempingbiciklivel, szabadtéri mozival és a reggelire evett dzsemekkel.
Aztán a nyolcvanas évek közepétől majd két évtizedig eltűnt a szemem elől a Balaton. Pontosabban szem előtt volt, csak halványan. Elhalványították a külföldi utazások, a Földközi-tenger kékségének csodája, és az, hogy láthatóan az ország sem tudott mit kezdeni a tóval.
Aztán néhány évvel ezelőtt ismét barátok lettünk. Egy hirtelen felindulásból elkövetett kenesei strandoláskor kaptam rá újra a Balaton ízére, amiben nagy szerepe volt mindannak a pozitív változásnak, amit mostanában tapasztaltam a tó körül A tisztaság, a gondozott környezet és az árak megzabolázása. Azóta több nagyon kellemes hétvégét töltöttünk Keszthelyen például, és nosztalgiatúrát tettem a fonyódi és a boglári strandon. És jól éreztem magam.
Várnai Zsolt
Ha Balaton, akkor az északi part. Gyerekkorunk óta valahogy ez rögzült, nyilván a távolság miatt. A déli parton még ma is eléggé idegenül mozgunk, más a víz, más a hangulat és az emberek. A déli part az olyan pestieknek való.
Már történelem, mi zajlott az ábrahámhegyi baráti társaságban eltöltött nyaralásokon, a révfülöpi éjszakákon, hogy is voltak a vacsorák és borozgatások a badacsonyi soron. És az a bizonyos badacsonyörsi kempingezés kettesben.
Mostanában az irány Szigliget, Csopak, Keszthely, általában egy-egy napra hét végeken. Ilyenkor mindig felmerül, hogy jó lenne többször jönni, talán ide kellene költözni. Talán majd egyszer.
Kánya Dóra
Balatonfüred. Három hónapos korom óta járok le a magyar tengerhez, az északi partot ismerem elejétől a végéig.Nekem a Balaton gyerekként összekapcsolódott a stranddal, a főtt kukoricával, a citromos fagyival, a kötelező kavicsdobálással a Tagore sétányon, a pecázással és a vitorlás hajók nézegetésével a kikötőben.
Idővel a családot a barátok és barátnők váltották fel, a lista pedig kiegészült a hely szórakozóhelyeinek alapos kiaknázásával és az este hajnalig való elhúzásával.
Hogy most nekem mi a Balaton? Mindennek az újrakezdése, másként. Balaton-felvidéki borok megismerése, pincelátogatások, szabadtéri színház, biciklizés a tihanyi Artplaccra és a levendula fesztiválra, séta a Vaszary Villába, vitorlázások minden fele, part menti kávézások, nagy beszélgetések és nagy találkozások.
Rózsa Melinda
Nekem a Balaton a trivi-éra. Esetleg a privi-éra. A Balaton az alap, az origó, vagy akár az index, vagy soroljak fel 444 okot? A Balaton alapvetés, társasággal, or to be alon(e).Nekem a Balaton... az táborozás, sörözés, hajózás és vonatra futás, sátorfelverés és sátorösszeborítás, stoppolás és éjszakai fürdőzés, idétlen poénok és szálkás halak – ugyanakkor Steko szigligeti fotói, Meggie és Géza dalai az Aranypatkó teraszán, hegymászás, borkóstolás, találkozások és búcsúzkodások, macskakő és macska és kő.
Nekem a Balaton sirályság, és talán a sirályok számára is rózsás a kép.
Józing Antal
Az én balatoni történetem meglehetősen kacskaringós. Gyermekkorom nyarai a tó, azon belül is a déli part bűvöletében teltek. A legközelebb hozzánk Balatonlelle és Balatonboglár volt, így a hétvégi gyorsfürdéseket ott oldottuk meg. A logisztika egyszerű volt: ha vasárnap reggel elég erősen sütött a nap, beugrott a család a fehér Wartburgba, és másfél óra múlva már a vízben ücsörögtünk. Emlékszem, egyszer több mint 30 fokos volt a víz … Apu cégének volt egy kis nyaralója Fonyódon. Kétszer vagy háromszor voltunk itt hosszabb ideig. Ha behunyom a szemem, és meghallom a Balaton szót, azt hiszem, még mindig a fonyódi strand képe rajzolódik ki elém, a kikötővel, a stégekkel, színekkel, hangokkal és zajokkal. A gyerekkor és a déli part tartozéka volt unokatestvéremék Zamárdiban levő nyaralója is, a hozzá tartozó kempingbiciklivel, szabadtéri mozival és a reggelire evett dzsemekkel.Aztán a nyolcvanas évek közepétől majd két évtizedig eltűnt a szemem elől a Balaton. Pontosabban szem előtt volt, csak halványan. Elhalványították a külföldi utazások, a Földközi-tenger kékségének csodája, és az, hogy láthatóan az ország sem tudott mit kezdeni a tóval.
Aztán néhány évvel ezelőtt ismét barátok lettünk. Egy hirtelen felindulásból elkövetett kenesei strandoláskor kaptam rá újra a Balaton ízére, amiben nagy szerepe volt mindannak a pozitív változásnak, amit mostanában tapasztaltam a tó körül A tisztaság, a gondozott környezet és az árak megzabolázása. Azóta több nagyon kellemes hétvégét töltöttünk Keszthelyen például, és nosztalgiatúrát tettem a fonyódi és a boglári strandon. És jól éreztem magam.
Várnai Zsolt
Ha Balaton, akkor az északi part. Gyerekkorunk óta valahogy ez rögzült, nyilván a távolság miatt. A déli parton még ma is eléggé idegenül mozgunk, más a víz, más a hangulat és az emberek. A déli part az olyan pestieknek való.Már történelem, mi zajlott az ábrahámhegyi baráti társaságban eltöltött nyaralásokon, a révfülöpi éjszakákon, hogy is voltak a vacsorák és borozgatások a badacsonyi soron. És az a bizonyos badacsonyörsi kempingezés kettesben.
Mostanában az irány Szigliget, Csopak, Keszthely, általában egy-egy napra hét végeken. Ilyenkor mindig felmerül, hogy jó lenne többször jönni, talán ide kellene költözni. Talán majd egyszer.