A megvalósítást végző cég válaszolt kérdéseikre. Még nem állt össze a teljes kép, de már okosabbak vagyunk.
A megvalósítást végző cég válaszolt kérdéseikre. Még nem állt össze a teljes kép, de már okosabbak vagyunk.
Nem tudjuk, olvasóink emlékeznek-e, de az ott levő újságírók egészen biztosan: 2013. februárjában Puskás Tivadar szombathelyi polgármester bejelentette, digitális kultúrközpont lesz az egykori huszárlaktanyából.
A médiamunkások ugyanis korábban már túl sok bejelentést hallottak ahhoz, hogy ne hallgassák egészséges szkepticizmussal a 6,4 milliárdos beruházásról szóló híreket.
Ennek következtében nem is volt nagy csalódás, amikor az egészből nem lett semmi.
Illetve hogy teljesen más lett belőle.
Hogy pontosan mi is, az egyelőre nem teljesen világos, de lassan kezd kirajzolódni.
Legalábbis a tervek.
Ez év április 4-én ugyanis bejelentették: a 2015-ös milánói világkiállítást követően Szombathelyen a (huszár/orosz) laktanya területén újra felépítik a magyar pavilont egy tudásközpont részeként, amely „a jövő megvédése szempontjából éppen olyan amely a magyar nemzet jövője, a jövő megvédése szempontjából éppen olyan fontos lehet, mint annak idején a huszárlaktanya volt.”
V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára akkor egyértelműen utalt arra, hogy Getto Tamás és Hutter Ákos nyertes pályázata, "A malom" áll majd a laktanya területén. (Mi is a malom látványterveivel illusztráltuk az akkori hírt.)
Így aztán mi is meglepődtünk, amikor múlt héten az MTI arról számolt be, hogy Szőcs Géza kormánybiztos Milánóban bemutatta a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának terveit. Ekkor derült ki, hogy nem a „malmos”, hanem a második helyezett „Alakor” pavilonötletet valósítják meg. (Ez látható a itt látványterveken. Sárkány Sándor és Ertsey Attila által vezetett építészcsapat munkája).
A döntést – ahogyan az már nálunk csak lenni szokott – politikától és világnézeti kérdésektől sem mentes vita követte, néhány média erős szavakkal támadta az Alakor-projektet.
Mi is szerettük volna tudni, mi van a döntés mögött, így kérdésekkel fordultunk a Miniszterelnökséghez fordultunk, hangsúlyosan érdeklődve a szombathelyi újrahasznosítás felől.
A kérdéseinket és a válaszokat a cikk végén teljesen terjedelmében közreadjuk - később talán érdekesek lesznek a részletek is -, előtte azonban részleteket közlünk az MTI tegnapi és mai, a témához kapcsolódó anyagaiból.
Ezek szerint Szőcs Géza így indokolta, hogy nem a malom, hanem az Alakor a nyerő. Arról is beszélt, hogy valójában mi épül meg Milánóban és Szombathelyen:
A malom számos olyan kérdést vetett fel, amelyek miatt az adott idő- és költségkeretben nem látott garanciát a méltó megvalósításra. "A győztes pályázat szerint mintegy ezer köbméter vizet kellett volna a helyszínre szállítani, 12 méter magasba felvinni, lezúdítani, mozgatni. Menet közben derült ki, hogy az odatervezett föld alatti medence kialakítását nem engedélyezték volna, másrészt a nyitott terű, zaj- és hangszigetelési szempontból problémás malom funkcionálisan sem tudta volna betölteni a magyar pavilonnak szánt szerepet" - fejtette ki a kormánybiztos.
Kitért ugyanakkor arra, hogy az Alakor - amely egy ősi búzafajta neve - öt kiemelt terület értékeit képviseli az Expón: az egészséges magyar hagyományokat, a víz országa koncepciót, az örökség a jövőnek elképzelést, az olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszert, valamint a kortárs kultúrát.
A sámándobra hasonlító, de a kormánybiztos által az élet bárkájának nevezett épület egyik pajzsán az életfa szimbólum található. Három szintje installációknak ad majd helyet, de lesz benne rendezvénytér is. Az épületburok hőszigetelése megfelel a passzívház-követelményeknek, az üvegezett nyílászárók háromrétegűek, az építőanyagok jelentős része természetes, megújuló anyag (fa, ragasztott fa, cellulóz). A csepegtetéssel öntözött kert a takarékos vízfogyasztást szolgálja, az Expo idején a látogatók a tervek szerint 33 féle gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt ismerhetnek meg, köztük a Batul almát, a Szentiványi körtét és a Magyar kajszit.
Getto Tamás így reagált a felvetésekre:
A hátralévő idő még mindig elég lenne a terv megvalósításához, és egyetlen szakértő sem cáfolta annak megvalósíthatóságát. "Megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk, amelyben a műszaki kérdéseket tisztáztuk, a költségeket kimunkáltuk" - tette hozzá.
Kijelentette: A malom a kormánybiztos által említett ezer köbméter víznek a töredékével is működőképes, medence építésére nem lenne szükség, a 12 méteres magasság laikus kifogás, a hangszigetelés is rendben van, a projekt költsége pedig 1,5 milliárd forint, amely - tudomása szerint - sokkal kevesebb a második helyezett mű megvalósításának összegénél.
Arra a kérdésre, hogy mit gondol, akkor miért esett mégis az Alakorra a választás, a tanszékvezető azt mondta: ha erre válaszolna, "rosszindulatúsággal, alulinformáltsággal, és számos dologgal" lenne megvádolható.
Az Alon.hu kérdéseire Fórizs Zoltán a Carpathia Kft. ügyvezető igazgatója, a Nemzeti Kreatív Intézet vezetője válaszolt:
Alon: Miért született olyan döntés, hogy nem a Getto Tamás és Dr. Hutter Ákos első díjas "A Malom" c. tervét valósítják meg?
Fórizs Zoltán: Manapság egyre inkább tendenciává válik, hogy a „látványtervek nyernek”. A megvalósíthatóság kérdése alig-alig merül fel a pályázat során, azzal csak később szembesül a megbízó fél.
A tervezési programalkotás során viszont az ötletpályázatra benyújtott pályamű virtuális látványértékeinek minél reálisabb megjelenítése mellett döntő szempont, hogy a tervezési programba beillesztett építészeti koncepcionális elemek a megvalósítás valamennyi szempontját figyelembe véve, minden részletükben végiggondoltak legyenek,
Vagyis, az ötletpályázat keretein messze túlmenően és a pavilon „szellemi üzenetétől” eltekintve, figyelembe kell venni olyan szempontokat, mint: költségek, megépítés, elbonthatóság, szállíthatóság, újra összeépíthetőség, későbbi újrahasznosítás és fenntarthatóság, az elektromos rendszerek és a gépészet működtethetősége, a növényzet életkörülményeinek biztosítása a kiültetés előtt és alatt, a pótlás, a vásárolható termékek pótlása, stb.
E részletek a tervezés folyamatában fejthetők ki, az ötletpályázat keretei ezt csak töredékesen teszik lehetővé.
A Malom pályázat megvalósításának legfőbb anyagi és erkölcsi akadályai az alábbiakban foglalhatóak össze:
- A 12 méter magas homlokzati felületről „lezúduló” vízmennyiség biztosítása ma kivitelezhetetlennek mondható, költsége felmérhetetlen. (Például az igényelt vízmennyiség odaszállítása, felszivattyúzása 12 méter magasra, tárolása a tetőszerkezeten és a padlószerkezetbe süllyesztve, újra felszivattyúzása, a vízveszteség pótlása.)
- A tervek szerinti fa mennyiség felhasználási igény, a burkolatokra elképzelt négyzetméter-szám óriási felületeket jelent, amely ijesztően nagy mennyiségű fa kivágásával járna.
- A látványterv azt a hamis látszatot kelti, hogy a környezetpusztító energiákkal szemben létezik egy megvalósítható zöld környezetbarát koncepció, amelyet maga a pályázat képvisel. A valóság ezzel szemben az, hogy nagyon nagy mennyiségű klasszikus energiahordozót lenne szükséges felhasználni annak az illúziónak a megerősítéséhez, hogy elegendő egy malomkerék, hozzá vízzel (amellyel nem is rendelkezünk), s ezzel már eleget tettünk a bolygóbarát energiagazdálkodás és környezettudatos tervezés követelményeinek.
- A szerzők nem részletezik azt, hogy milyen volumenű energia szükséges az 1000 m3 víz felszivattyúzásához, ők a „napszivattyú” gondolatát használják fel a víz „mozgatására” anélkül, hogy ismereteket közölnének egy ilyen teljesítményű napenergia szivattyú létezéséről és teljesítményéről.
Konklúzióként elmondható, a halmozottan felhasznált látvány-toposzok és panelek mögött nincs igazi fedezet. Az alkotás egyféle szoborként, emlékműként kiválónak mondható.
Az egész pavilon felépül Szombathelyen?
Az Expo pavilon egésze Szombathelyen épül meg a 11-es Huszárlaktanyában.
Mit lehet tudni az itt létesülő Kreatív Örökségvédelmi és Értékfejlesztő Központról?
A Központ kiemelt célként fogalmazza meg, hogy az épület a magyar kiállítás szellemiségéhez kapcsolódóan képviselje mindazon szellemi, kreatív és innovációs értékeket, amelyeket Magyarország Kormánya a világkiállításon bemutat.
- A kiállítás mottója szerint - „Koronája ama földnek, amelyet a Duna szel át…” (Dante) – a nemzeti örökséget és kreatív értékeket bemutató, a Dunántúli Kreatív Gazdaságfejlesztő és Mobilizációs Központ részét képező épület működése kiterjed Magyarország és a Kárpát-medence gyógyvizeinek, ásványvizeinek és természetes vizeinek bemutatására, amely kreatív eszközök felhasználásával népszerűsíti, megismerteti Magyarország vizeinek az egészségügyben, a terápiában, a megelőzésben, illetve az egészséges életmód kialakításában betöltött szerepét.
- A Központ bemutatja Magyarország egészséges hagyományait, az egészséges és minőségi élelmiszereket, a családi gazdaságokat, a kertgazdaságok fejlesztésében lévő lehetőségeket, a monokultúrás tömegtermelés helyett a minőségi, mozaikos, a környezet- és tájgazdálkodási szempontokat szem előtt tartó mezőgazdasági és kertészeti kultúrákat. Az épületben folyó oktatási, kutatás-fejlesztési, és kreatív ipari tevékenységek hozzá kívánnak járulni Magyarország, valamint a Kárpát-medence tájainak épségben történő tudatos megőrzéséhez, a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel történő ellátásához, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág és a környezet védelméhez.
- A Központ hozzá kíván járulni Magyarország örökségeinek védelméhez, a jövő számára történő megőrzéséhez: teret ad a tudományos, kreatív és innovatív tevékenységeknek annak érdekében, hogy a Magyarországon főként őshonos növény- és állatfajok (hungarikumok) génbankokon keresztül megőrzésre kerülhessenek, az organikus, GMO-mentes zöldségek, gabonafélék és egyéb növények termesztése előtérbe kerülhessen – a tiszta forrásból származó GMO-mentes élelmiszeripari termékekkel a jövő generációk egészségének megőrzését segítve.
- A Központ teret kíván adni a nemzeti kreatív értékek bemutatására, a kreatív turisztika, a kultúra, az internetgazdaság, valamint a kreatív technológiák területén a kreatív termék és szolgáltatások fejlesztésére, a nemzeti hagyományokat, örökségeket bemutató, a bennük rejlő értékek gazdasági kiaknázását szolgáló technológia- és tudástranszfer, és tudásközpont létrehozásával.
Ki lesz az üzemeltetője a központnak és a pavilonnak?
A Carpathia Kft., mint 100%-os állami tulajdonban lévő társaság lesz a pavilon üzemeltetője, egyben a pavilon vagyonkezelője is.
Hogyan fog üzemelni a gyakorlatban a központ és a pavilon?
A Carpathia Kft. a Nyugat-magyarországi Egyetemmel közösen létrehozta 2014. február 22-én a szombathelyi Nemzeti Regionális Kreatív Intézetet. Ez az Intézet az alapja a pavilon jövőbeli üzemeltetésének a Carpathia Kft. szervezeti egységeként. Az Intézet oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs, valamint kreatív gazdasági tevékenységet fog végezni a jövőben.