A cégnek szüksége volna a szomszédos sportpályára.
Májusban tárgyalta először, most ismét a közgyűlés elé kerül a Falco ZRt. kérelme. A gyár egy tízmilliárdos fejlesztésre készül, amelyhez szüksége volna a szomszédos sportpályára. Ugyan a beruházás a zaj növekedésével nem járna, azt is kéri, hogy emelje a város 5 decibellel a számára megengedett zajkibocsátási határt. A kérésről kedden tárgyalt a Pénzügyi, Gazdasági és Jogi bizottság.
Technológiai fejlesztés
A témát Molnár Miklós (Pro Savaria) alpolgármester vezette elő, a közgyűlés őt bízta meg azzal még májusban, hogy a Falcóval tárgyaljon a részletekről. Az alpolgármester elmondta, hogy forgácslapgyártó egy új présgépet kíván létesíteni, ezzel a régit kiváltani. Az új berendezés – akár a régi – zárt térben, egy épületben üzemelne. A zajkibocsátás ezzel a modernizációval nem nőne, a kapacitás sem változna ennek hatására jelentősen. A 10 milliárd forint értékű beruházást a versenyképesség megőrzésével, a gyár fenntarthatóságával indokolta a zrt. vezetése a tárgyalásokon.
A telephely bővítésének logisztikai oka van: nem építenék be, az új terület egy része az alapanyag tárolására szolgálna, nagyobbik részén pedig egy zöld sávot, véderdő-sávot hoznának létre, így a lakók életkörülményeit a területbővítés nem befolyásolná hátrányosan – az üzem álláspontja szerint. A sporttelepet jelenleg a Zanat SC használja hetente kétszer edzésre, kéthetente pedig mérkőzésre. Viszont 2013-ig csak sportcélokra lehet használni. A sporttelep átadásával a területet iparterületté kellene átminősíteni, így a hajléktalanok otthona közvetlenül a gyár szomszédságába kerülne.
Három kérdés
A képviselőknek három kérdésben kell dönteniük a Falco kérelmével kapcsolatban. Eladják-e és milyen feltételekkel a Kolozsvári úti Sportpályát, mi legyen a hajléktalanok otthonával, ami ezzel a Falco tőszomszédságába kerülne, és a leglényegesebb kérdés, hogy módosítsák-e a rendezési tervet úgy, hogy a Falco a jelenlegi (nappal) 55, (éjjel) 45 decibeles zajkibocsátást engedő övezetből 60/50 decibelt megengedő övezetbe kerüljön.
A sporttelep értékesítése nem lehetetlen, hogy milyen feltételekkel történjen (egy új sporttelep biztosítása) tárgyalás és megegyezés kérdése. A hajléktalanszálló sorsát akkor lehet tisztán látni, ha elkészül a környezeti hatásvizsgálat – ezt a gyár készítteti el -, az ÁNTSZ előzetes tájékoztatása szerint a hajléktalanok otthonára nem vonatkoznak különleges előírások, a lakóterületre, lakóépületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (Megtudtuk azt is, hogy a környezeti hatástanulmányban vizsgálja a zrt, hogy hogyan lehetne csökkenteni a zajkibocsátást, és ez mekkora beruházást igényelne. Molnár Miklós előzetesen azt a tájékoztatást kapta, hogy aránytalanul nagy beruházást a Falco nem vállalna.)
A Kolozsvár úti spottelep - ide terjeszkedne a Falco
Mindez azonban csak akkor lesz igazán kérdés, ha a képviselőtestület hozzájárul az övezeti átsoroláshoz. E nélkül ugyanis erősen kétséges, hogy a Falco végrehajtja-e a fejlesztést. Ha pedig nem fejleszt Szombathelyen, az a Falco leépítésével, a gyár bezárásával járhat – utalt képviselői kérdésre Molnár Miklós a céggel történt tárgyalásainak konklúziójára
Kulcsprobléma: a zaj
A legnagyobb fejtörést a zajhatár (övezeti átsorolás) okozza a képviselőknek. Ugyan a Falco mint egy korábbi cikkünkből tudható - nem tudja a zajkibocsátást 48 decibel alá vinni, emiatt viszont nem fér bele az éjszakai zajhatárba. (Éjjel-nappal ugyanakkora a zaj.) Viszont mint Marton Zsolt (Fidesz) alpolgármester felhívta rá a figyelmet az bizottsági ülésen, már ez is sok kellemetlenséget okoz a környéken lakóknak, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül a képviselők. Ugyanez a véleménye Németh Kálmán (SZTKE) képviselőnek is.
A foglalkoztatás, az adó és az a zaj
Ugyanakkor más szempontokat is szem előtt kell tartson a grémium – hangzott el az ülésen. Nem mindegy, hogy mi lesz Szombathely egyik legrégebbi máig folyamatosan üzemelő, és jelentős adót fizető gyárának a sorsa. A képviselők azt pozitívumként értékelték – hogy mint Németh Kálmán fogalmazott – a Falco túlélte a válságot, és most fejleszteni akar – de nem lesz egyszerű azt az optimális megoldást megtalálni, ami a fejlesztést is lehetővé teszi, és a lakókat sem hozza a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. A képviselő ezt azért is látja kemény diónak, mert a Falco kontra lakosság probléma nem új keletű, többször szerepelt a közgyűlés előtt, viszont eddig soha sem sikerült mindenki számára megnyugtató megoldást találni.
Molnár Miklós viszont arra hívta fel a figyelmet, hogyha a Falco esetleg beszüntetné a tevékenységét, egy 36 hektáros hasznosítatlan ipari ingatlant hagyna maga után, egy tájsebet, ami újabb problémák forrása lehet. Az is elhangzott, az üzemben körülbelül 250 fő dolgozik, de a beszállítókkal együtt (alapanyagtermelők, fuvarozók), körülbelül 2000 család megélhetéséhez járul hozzá a gyár.
A képviselők abban maradtak, hogy megvárják a környezeti hatástanulmányt, és novemberben térnek vissza a kérdésre, ezt a javaslatukat terjesztik a csütörtöki közgyűlés elé.
Hogy a Falco erre mit reagál, az majd kiderül.
Falco: Örök probléma
Nem először szerepel a közgyűlés előtt a Falco ügye, amit a mindenkori közgyűlés se lenyelni, se kiköpni nem tud. Ez egyébként legkevésbé a jelenlegi döntéshozók hibája, a probléma a múltban gyökerezik.
A fűrészüzemet Pick György hozta létre még az 1920-as 30-as években. Munkásainak lakótelepet is épített a gyár mellé, amely a nevét viseli. (Hogy ezzel a szociális lépéssel milyen konfliktusforrást teremt, az bizonyára meg se fordult a fejében.) A háború után a gyárnak fontos szerepet szántak, 1959-ben kezdett üzemszerűen termelni a forgácslapgyár, amelyet a helyi jelentős mennyiségű kitermelhető fa készletre alapozva hozott létre 50 millió forintból több éves építkezéssel az egykori Nyugatmagyarországi Gőzfűrészet szombathelyi gyárára alapozva az akkori minisztérium, és amely Nyugat-Magyarországi Fűrészek néven lett ismert – tudjuk meg Tanulmányok történetéből tanulmánykötetben Germuska Pál írásából.
A hatvanas években a Pick-telepre építési tilalmat vezettek be, amelyet jelentősen megszenvedtek az itt élők, illetve a lakóterület szanálása – kártalanítás mellett – is szerepelt az elképzelésekben. Ebből azonban pénz híján nem lett semmi, majd 1998-ban az építési tilalmat is feloldották. A gyár azonban fejlődött, a környezeti tudatosság is, meg a környezetvédelmi szabályozás is, mindez együtt folyamatos konfliktusok forrása lett. (Súlyosbodott a helyzet azzal, hogy a Pick-telepen élők közül egyre kevesebben dolgoztak a Falcóban, egzisztenciájuk mind kevésbé függött a gyár működésétől, így a lojalitás sem volt már szempont.)
Lapunk többször foglalkozott a patthelyzettel. 2006 áprilisában a településszerkezeti terv módosításával kapcsolatban. Akkor az szerepelt a közgyűlés előtt, hogy kerüljön a 2003-tól érvényes 50/40 decibeles zajhatárt engedő övezetből a Falco egy 60/50 decibeles övezetbe. A környezetvédelmi felügyelőséghez eljuttatott akkori dokumentáció szerint semmiképpen nem tudja a gyár 48 decibel alá vinni a zajkibocsátást. Kutnyánszky László városi főépítész akkori nyilatkozata szerint: „ha a Falco nem tudja lejjebb vinni zajkibocsátást 48 decibelnél, akkor is ugyanolyan hangos, ha kisvárosi övezet fekszik mellette. Csak folyamatosan ki lenne téve a hatóság bírságolásának. Ez nem lehet az egész város érdeke – érvel a főépítész. A negyven decibel amúgy is teljesíthetetlen, hiszen a Falco leállásakor se mértek ezen a környéken 40 decibelnél alacsonyabb zajszintet, amely elsősorban a Zanati út forgalmából ered – teszi hozzá.”
2006 szeptember 14-i cikkünkben Fekete Lajos, a cég akkori vezérigazgatója azt mondta: „valóban zajlik egy 29 millió forintos beruházás. Eredményét pontosan nem lehet előre kiszámítani, de valószínűsíthető, hogy a 45 decibeles éjszakai határértéket teljesíteni tudják. Ez azért is fontos, mert törekszenek arra, hogy mind kevésbé zavarják a szomszédságukban élőket, másrészt a határérték átlépése miatt kiszabott esetleges bírság, (amelynek összege ugyan nem rendítené meg a tavaly több, mint 15 milliárd forint árbevételt produkáló vállalatot) kizárhatná őket további fejlesztéseket szolgáló uniós pályázatokból. Márpedig technológiai fejlesztés nélkül a környezetvédelmi fejlesztés sincs, így a lakók öngólt is lőhetnek.”
A közgyűlés döntése alapján végül is az 55/45-ös besorolásba került a Falco, amit – a jelek szerint – a fejlesztések ellenére sem tud éjszaka teljesíteni. (A nappaliba beleférnek, arról nem is beszélve, hogy ezen a területen a Zanati út forgalma miatt nappal még az 55 decibelesnél is nagyobb zajterhelés.)
A zajkibocsátás határát részben az előírások változásának, részben a lakossági elvárásoknak, részben pedig a Falco kéréseinek megfelelően hol ezt, hol azt az érdeket preferálva többször változtatta a közgyűlés, a zaj viszont ugyanakkora évtizedek óta.
Még Szabó Gábor (volt polgármester, alpolgármester) vetette fel korábban, hogy a Claudius Ipari Parkot kellene ezen a területen bővíteni, folyamatosan átadva a területet (száz épület érintett a problémában) a helyi kisvállalkozásoknak a lakók kártalanítása mellett, városi forrásokkal is segítve a már egyébként spontán beindult folyamatot. Sajnos ez az ötlet hamvába holt, nem tette a közgyűlés ezt az elképzelést komoly megfontolás tárgyává. (Pedig lehet, hogy akkor még külső forrásokat is lehetett volna találni egy ilyen célra.)
Most viszont lehetséges, hogy nem az lesz a kérdés, hogy a város hogyan tud egy a lakók és egy jelentős adófizető problémájára megoldást találni, hanem az, hogy ez egyáltalán probléma lesz-e a jövőben.