Az önéletrajz és a közélet eseményei fonódtak eggyé a valamivel több mint egy órában.
Közéletrajz címen, ahhoz hűen az önéletrajz és a közélet eseményei fonódtak eggyé a valamivel több mint egy órában. Kedden este az Agora Savaria Filmszínházba látogatott Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.
Őszülő közönség, az érdeklődés viszont nagyobb, mint amekkorára számítottak.
Negyedórás csúszással kezdődött a beszélgetés a Polgári Egyesület Szombathelyért és az Agora közös akciójában. Az egyesület elnöke Horváth Csaba faggatta Ókovács Szilvesztert, a Magyar Állami Operaház főigazgatóját.
Ágh Péter parlamenti képviselő bevezető gondolatai után a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója, Mérei Tamás is tiszteletét tette. Elmondása szerint a zene csúcsa mégiscsak az opera. Így Szombathely sem marad le a zene magasabb szinten képviselő vonaláról, idén nyáron is lesznek Iseumi Szabadtéri Játékok.
Sokan a televízióból ismerték, mások a színpadról, volt tanár, zenész, operaénekes, publicista.
Gyerekkorától két dolog érdekelte: a híradós szignál és a TV maci gyerekműsorának fagottbevezetője. A média és a zene azóta is kíséri, hol egyik, hol éppen a másik kerül előtérbe. A Duna Televízió egykori igazgatója később kormánybiztos lett. Mára főigazgatója a Magyar Állami Operaháznak. Ő Ókovács Szilveszter.
Az operaházban sok hivatás összegződik, ezért nagy pénzek röpködnek. Több száz embert foglalkoztat, a zenészektől az énekeseken át egészen az öltöztetőkig. „Most, hogy hat év után az Erkel Színházat kinyitottuk, bővülünk. A teljes magyar színházi világ egytizedét mi foglalkoztatjuk. Közben el kell adnunk egy este alatt 3200 jegyet, ez közel annyi, mint az összes többi pesti színház nézőszáma egybevéve” - mondta.
Az operaház vezetése nagy feladat számos konfliktussal, hiszen sok művészeti ág keveredik itt, másrészt régóta már a klasszikus irány értékőrzője. Igaz, hogy a legtöbb pénzzel gazdálkodó kulturális intézményről van szó, de összehasonlításképp hozzátette, például a párizsi operaház költségvetésének egyhatodából gazdálkodik a budapesti.
Mégis kinyitották márciusban az Erkel Színházat, növelték az előadásszámot, hívják a nézőket. „Fenséges hely az operaház, sokan nem mernek bemenni, pedig ez a hely mindenkié. Nincsen dresszkód, nincs előfeltétel, inkább a lélek legyen díszbe öltöztetve”- tette hozzá.
Szombathelyet is célkeresztbe állította az operaház. A főigazgató egy nemzeti zenei megújítási programot hirdetett meg. Az operaházból egy van, nem kell versenyre kelnie senkivel. Viszont a felelősség nagy, rajtuk múlik tovább él-e klasszikus balett vagy sem, hiszen máshol nem játsszanak ehhez hasonlót. Magyarországon ez a műfaj magára van hagyva, de ami még fontosabb, hogy az iskolákig nyúlnak le. Idén a Hunyadi Lászlót adták elő, kedvezményekkel csábítottak a fővárosba majd harmincezer diákot.
Később közéleti témák kerültek előtérbe, ahogy az este címe is mutatta. Vajon mit gondol a főigazgató korunk aktuális kérdéseiről? Az öszödi beszédtől Erőss Zsoltig kérdezgette Horváth Csaba.
Az öszödi beszéd már hétéves ügy, bár most újra megszellőztették a témát. „Őszintébb lett 2006 után a dolog, egyértelműbb ki hol áll, Öszöd egy markáns vonal a magyar politika történetében. Nagy disznóság fakadt föl ott, Öszöd egy iránytű, valaki erre, mások arra terelődnek. Az igazság lehet megosztó”- válaszolta.
Bár éveken keresztül a médiában dolgozott, időhiány miatt ma már kevesebb hírt olvas. Próbálta kerülni a politikai tartalmú kérdéseket, szerinte a kultúra ezeken felül helyezkedik el, ő az utóbbit képviseli.
Aztán villámkérdésekre villámválaszokat várt Horváth Csaba.
„Nem lett volna szabad megtörténnie”- kapta a választ az 1956-os forradalommal kapcsolatban feltett kérdésére.
A békemenetről érdeklődött: „Jó, hogy van, muszáj megmutatni az országnak azt, hogy vannak vélemények. Ha senki nem kérdezi, akkor mondani kell.”
Mi a véleménye a rezsicsökkentésről?: „Nem tagadom, a családomat nem veti földhöz a gázszámla, ha nem csökken 10%-kal. Attól félek, hogy nem a fizetés vagy a pozíció idegeníti el az embert a napi élettől, hanem az időhiány. Nem tudjuk megfigyelni a másik életét. Én nem járok villamoson, a napomat egy irodában és az autóban töltöm. De látom, hogy a rezsiköltségek agyonnyomorítják az embereket.”
0,7%-kal növekedett a gazdaság az első negyedévben - mondta az egyesület elnöke: „Gazdasághoz nem értek. Amikor a stagnálás éve volt, akkor sem vettek vissza a kultúra támogatásából, értem ezalatt az operaházat.” Az Erkel Színház befektetés, ami nem pénzt kér, hanem tudást ad. Az Erkeltől nem bevételt vár az ország, hanem nézőszámot - tette hozzá.
Vidnyánszky- Alföldi párharc hónapok óta lázban tartja az országot: „Nem a leghálásabb téma. A tehetséget akarom szerephez juttatni.” Nem akar főrendezőt az operába, tetszik neki az eklektika. Részt vett az Alföldi Róbert - Vidnyánszky Attila értékelő bizottságában, ahol az utóbbira szavazott. Ugyanakkor látja Alföldi tehetségét, bár hozzátette, hogy azt a képi világot, amit ő reprezentál, lehet, hogy nem a Nemzeti Színházban kell megvalósítani. De kell ilyen színházi olvasat is. Lesz Vidnyászky és Alföldi rendezés is az operaházban. Mindenkiből az értéket szeretné kihozni - mondta végül.
Az utolsó kérdés a nemrégiben elhunyt Erőss Zsolthoz kapcsolódott: „Személyesen ismertem Erőss Zsoltot. Hiába mondjuk azt, hogy hülyeség megmászni ilyen magas hegyeket, de sokunknak van szenvedélye, ezért nem kell támadni. A feleségénél nem kell jobban ismernünk”- zárta a valamivel több mint egy órás beszélgetést Ókovács Szilveszter.