Hirdetés

A 2010-es Kossuth-díjasok névsora (indoklással)

2010.03.15. 15:06

A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a KOSSUTH-DÍJAT adományozta:

Hirdetés

A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából a KOSSUTH-DÍJAT adományozta:

művészi munkássága elismeréseként AKNAY JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek;

maradandó értékű dokumentum- és játékfilmjeiért ALMÁSI TAMÁS Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, Érdemes Művésznek, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi docensének;

kimagasló színészi és rendezői tevékenysége, izgalmas alakításai és sokszínű színpadi műfajokban való magas színvonalú alkotói közreműködéséért BEZERÉDI ZOLTÁNNAK, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének;

művészi életpályája elismeréseként BÉKÉS ITALÁNAK, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek;

emlékezetes alakításaiért, színészi életművéért CSERNUS MARIANN-nak, a Pesti Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Érdemes Művésznek;

kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért FÉNER TAMÁS Balázs Béla-díjas fotóművésznek, fotóriporternek, Kiváló Művésznek;

művészi életútja elismeréseként HARKÁNYI ENDRÉNEK, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Kiváló Művésznek;

kiemelkedő operatőri tevékenységéért KARDOS SÁNDOR Balázs Béla-díjas operatőrnek, Kiváló Művésznek;

a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért KOVÁCS ANDRÁS FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú-díjas költőnek, esszéírónak, műfordítónak, a Látó című marosvásárhelyi szépirodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettesének, versrovat szerkesztőjének;

képzőművészeti és pedagógiai munkásságáért, életműve elismeréseként LANTOS FERENC Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Kiváló Művésznek;

a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért LENGYEL PÉTER József Attila-, Füst Milán- és Márai Sándor-díjas írónak;

nagy népszerűségnek örvendő zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége elismeréseként LOVASI ANDRÁS zeneszerzőnek, előadóművésznek;

művészi életútja elismeréseként MAÁR GYULA Balázs Béla-díjas filmrendezőnek, forgatókönyvírónak;

több mint negyven éves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként MARGITAI ÁGI Jászai Mari-díjas színművésznek, Kiváló Művésznek;

határainkon túl is nagyra becsült, zeneszerzők sokaságát megihlető előadóművészetéért MATUZ ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas fuvolaművésznek, zeneszerzőnek, Kiváló Művésznek, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar tanszékvezető egyetemi tanárának;

művészi életműve elismeréseként PAPP OSZKÁR festőművésznek, Érdemes Művésznek;

művészi életútja, világszerte elismert zongoraművészeket nevelő zenepedagógiai munkássága elismeréseként RADOS FERENC zongoraművésznek, Érdemes Művésznek;

jelentős költői és figyelemre méltó prózai munkásságáért RAKOVSZKY ZSUZSA József Attila-, Márai Sándor- és Babérkoszorú-díjas írónak, költőnek, műfordítónak;

zeneszerzői és pedagógiai munkája elismeréséért VIDOVSZKY LÁSZLÓ Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, Érdemes Művésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárának, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet zenei informatika tanszék vezetőjének.
Március 15-én adják át a legmagasabb magyar állami kulturális kitüntetést, a Kossuth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából 1948-ban alapított az Országgyűlés.

A Kossuth-díj

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ami azonban 1953-ban megszűnt.

Az első alkalommal 110 kitüntetett között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz-díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.

A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából adományoztak díjat.

1990 óta ismét évente egyszer, s ismét március 15-én adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díj 1990-es megalapítása óta a Kossuth-díjat a kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kulturális és művészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú.

A díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. A testületek tagjait és vezetőit - együttműködve tudományos és művészeti szervezetekkel - a kormány bízza meg. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át március 15-én. A címet a köztársasági elnök megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.

Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976-1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-től a rendszerváltásig 200 ezer forintra nőtt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen.
 

.