A 2011-es Kossuth-díjak (névsor + indoklás)

Magyarország köztársasági elnöke - a miniszterelnök előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15., az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából

Kossuth Nagydíjat adományoz NEMESKÜRTY ISTVÁN Széchenyi-díjas irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának a kulturális és művészeti életünk jelentős spektrumát átölelő sokoldalú munkássága, a magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányítása, irodalom-, művelődés- és bibliatörténeti művei, forgatókönyvei, gazdag publikációs tevékenysége, példaértékű életpályája elismeréseként.

Kossuth-díjat vehet át:

BERECZ ANDRÁS népdalénekes, mesemondó a magyar néphagyományok ápolásáért, a Kárpát-medencében élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes példaértékű, népdal- és népmesegyűjtői, műfordítói munkásságáért, varázslatos előadásaiért;

BLASKÓ PÉTER, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész több évtizedes művészi pályája során drámai, vígjáték- és filmszerepekben nyújtott hiteles, karakteres színészi alakításaiért;

CZAKÓ GÁBOR József Attila-díjas író, publicista, szerkesztő a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként;

FÖLDES LÁSZLÓ "HOBO" előadóművész, dalszerző a magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadóművészi tevékenysége, életpályája elismeréseként;

KRISTÓF ÁGOTA író világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkássága, számtalan nyelvre lefordított, egyedi stílusú és szerkezetű alkotásai, életműve elismeréseként;

KOVÁCS APOLLÓNIA előadóművész énekesgenerációk számára példaképül szolgáló egyedülálló stílusú előadóművészetéért, a magyar nóta és a magyar népdal lélek mélyéig hatoló, magával ragadó szépségű, kivételes tisztasággal történő megszólaltatásáért, kulturális örökségünk részét képező népdalkincsünk ápolásáért (a díjat a művésznő unokahúga, Palotás Józsefné veszi át);

KUBIK ANNA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a legjobb színészi hagyományokat megtestesítő játékáért, a drámairodalom nagy szerepeinek emlékezetes megformálásáért, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;

MAKKAI ÁDÁM költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként;

MEDVECZKY ÁDÁM, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész a magyar zenei kultúra és oktatás ügyét szolgáló öt évtizedes tevékenységéért, az egész európai zeneirodalmat átfogó repertoárja nagy sikerű tolmácsolásáért, kortárszenei kompozíciók bemutatásáért, hangversenyéletünk fáradhatatlan szervezéséért, művészi pályafutása elismeréseként;

OROSZ ISTVÁN Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, érdemes művész, a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi tanára történelmi pillanatokat maradandóan megőrző műveiért, sajátos karakterű, klasszikus hagyományokban gyökerező, határainkon túl is nagyra becsült, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként;

REIGL JUDIT festőművész az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként (a művésznő a díjat később veszi át);

RÓFUSZ FERENC Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas animációs- és rajzfilmrendező az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért;

SÁNDOR GYÖRGY Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista" rendhagyó, a magyar kulturális életben egyedülálló, sajátos stílusú, sokszínű intellektuális humorral átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként;

SZABADOS GYÖRGY Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert műveléséért, műfajok sokaságát érintő, folyamatos alkotói, zeneszerzői munkásságáért;

VIDNYÁNSZKY ATTILA Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait ápoló, a költészetet középpontba állító, társulatépítő, iskolateremtő munkásságáért, emlékezetes, méltán népszerű rendezéseiért.

Megosztott Kossuth-díjban részesül SZARKA TAMÁS zeneszerző, költő és SZARKA GYULA zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért.

---

Háttér: A Kossuth-díj

Kossuth-díjat az 1848-as forradalom 100. évfordulója alkalmából 1948-ban alapított az Országgyűlés.

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt. A politikusok egyidejűleg létrehoztak maguknak egy hasonló nevű, pénzjutalommal ugyan nem járó, de még rangosabb kitüntetést, a Kossuth-érdemrendet, ez azonban 1953-ban megszűnt.

Az első alkalommal kitüntetett 110 személy között volt Bajor Gizi, Fejér Lipót, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Lukács György, Molnár Erik, Nagy Lajos, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila.

A Kossuth-díjnak alapításakor kettő, 1951-től három, 1953-tól (a nagydíj bevezetése után) négy fokozata volt. 1977 óta két fokozata van: a nagydíj és a díj. Nagydíjat eddig öt alkalommal adományoztak: 1953-ban Riesz Frigyes matematikus, 1955-ben Lukács György esztéta, filozófus, 1963-ban Lyka Károly művészettörténész kapta meg. Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató kétszer kapott Kossuth-nagydíjat, 1952-ben és 1957-ben.

A díjat 1963-ig évente osztották, 1965-től április 4. alkalmából már csak a tudomány és a kultúra jeles képviselőinek ítélték oda. 1966-tól változott a Kossuth-díj adományozásának rendje: három évenként ítélték oda az arra érdemeseknek, ettől csak 1975-ben tértek el, amikor a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából is adományozták a kitüntetést.

1990 óta ismét évente egyszer, a március 15-iki ünnepségekhez kapcsolódva adják át a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. A Széchenyi-díjat 1990-es megalapítása óta a kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kulturális és művészeti tevékenységért adják. A két díj egyenrangú. A díj megosztva is adományozható közösen létrehozott alkotás esetén. A díjakat a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált.

Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, 1991-től egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikai alkotás jár vele. A szobor talapzata 255 milliméter magas, 40 milliméter átmérőjű rézből készült henger, amelynek a 89 milliméter magas szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó és az oklevéltartó része ezüstözött.

Az idők során többször változott a díjjal járó juttatás nagysága, 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték a húszezres induló összeget. 1976 és 1984 között egységesítették a fokozatokat és 80 ezer forint lett a jutalom, ez aztán 1985-től a rendszerváltásig 200 ezer forintra nőtt. A rendszerváltozás után a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény kimondja, hogy a díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkeresetének ötszöröse kell hogy legyen.