Rendelet Szombathelyen konkrétan nem tiltja a szökőkútban való fürdést, de az ÁNTSZ szerint nagyon nem jó ötlet.
Mikor tavaly egy szép nyári napon Pécs újjáépült főterén jártuk, némi meglepetéssel konstatáltuk, hogy a tér „vizes szakasza” leginkább egy nyilvános strandra emlékeztet. Gyerekek tucatjai locsoltatták magukat a vízsugárral, és a buliba időnként a felnőttek is beszálltak.
Ha Szombathelyen nem is általános a szökőkútban való fürdés, azért nem is teljesen ismeretlen: már mi is többször tanúi voltunk, hogy szülők, nagyszülők nézik, ahogy a gyermek vagy unoka boldogan pancsol a Fő téri kútban.
Jogilag talán rendben is van mindez, hiszen a szombathelyi önkormányzat pont egy hete fogadta el „a tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról” szóló rendeletet, mely részletesen szabályozza a mindennapi életet, egészen odáig, hogy más kukájába nem dobhatunk szemetet, de a szökőkútban való fürdés nem szerepel benne.
Igaz, a 10. paragrafus első bekezdése tiltja, hogy a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra használjuk, de egy szökőkút esetében valószínűleg nem lenne olyan könnyű ennek a gumijogszabálynak az alkalmazása.
Sokkal jobban elveszi a kedvet az ÁNTSZ napokban közzétett állásfoglalása, amely a szökőkutakban való fürdés egészségügyi aspektusait járja körül.
A kommunikációs főosztály által készített anyagot teljes terjedelmében közzétesszük:
A szökőkutak vize, mint potenciális fertőzőforrás
A szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, ennek ellenére főleg a nyári kánikulák idején vannak olyanok, akik a szökőkutak vizében szeretnének felüdülést keresni. Az ÁNTSZ, illetve az Országos Környezetegészségügyi Intézet kifejezetten arra kér mindenkit, hogy tartózkodjon ettől.
A szökőkutak vize szennyeződhet porral, talajszemcsékkel, állati ürülékkel.
Amennyiben nem gondoskodnak a megfelelő tisztításról, fertőtlenítésről, illetve ha a szökőkút nem üzemel folyamatosan, a kút belső felszínén olyan élőbevonat (nyálkás, csúszós réteg) alakul ki, amit a hagyományos technológiákkal nehéz eltávolítani. A kórokozók elszaporodhatnak az élőbevonatban, ami egyúttal rejtekhelyként is szolgál számukra a fertőtlenítőszerekkel szemben. Egy meleg nyári napon a szökőkutakban lévő víz könnyen felmelegszik, a 25°C feletti hőmérséklet pedig szintén elősegíti a mikroorganizmusok elszaporodását.
A szennyeződésekkel elsősorban hasmenést okozó mikroorganizmusok (egysejtűek, baktériumok és vírusok) kerülnek a szökőkútba. A fertőződés lehetősége akkor áll fenn, ha a vizet véletlenül lenyelik (pl. pancsolás közben, vagy vizes kézzel élelmiszert megfogva). Az ilyen jellegű fertőzésekre a gyerekek a felnőtteknél fogékonyabbak. Ha valaki csak a lábát lógatja a vízbe, az ebből szempontból nem jelent kockázatot.
A szökőkutak esetében kiemelten fontos egy ún. „feltételesen kórokozó” baktérium, a Legionella.
A Legionella baktériumok a vízhálózatokon keresztül jutnak a szökőkutakba, és a nyári kánikula idején elszaporodhatnak. A szökőkutakban üzemelés közben nagy mennyiségű vízpermet keletkezik, amit könnyen belélegezhet az, aki benne fürdik. Az apró vízcseppekkel a legionellák a tüdő léghólyagocskáiba is képesek lejutni és helyileg gyulladást okozni. A betegség súlyossága az enyhe influenzaszerű tünetektől az akár halálos kimenetelű tüdőgyulladásig terjedhet. A Legionella az egészséges emberre és gyermekekre nézve általában veszélytelen, de egy legyengült immunrendszer esetén enyhébb-súlyosabb megbetegedést válthat ki. Elsősorban az idősek, az erős dohányosok és a daganatos vagy immunológiai betegek számára jelent kockázatot.
Az esetleges fertőződéseket megelőzendő, fontos, hogy az emberek a kánikula idején is tartsák be a higiénés szabályokat, ne használják fürdésre a dekorációs célból létesített szökőkutak vizét, ne hűsítsék vele arcukat, nyakukat. Az ún. interaktív szökőkutak kialakítása és üzemeltetése más módon történik, mivel ezeket közvetlen érintkezésre tervezték, így ezek kevésbé kockázatosak.
Összeállította: Szax Anita és Dr. Vargha Márta, Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály