Több mint 93 millió forint elsikkasztásával vádolja az ügyészség a cumisüvegeiről, babatermékeiről ismert cég volt főkönyvelőjét. A per kedden kezdődött meg a Szombathelyi Törvényszéken.
Több mint 93 millió forint elsikkasztásával vádolja az ügyészség a cumisüvegeiről, babatermékeiről ismert vaskeresztesi MAM Hungária Kft és az azonos tulajdonosi kör által birtokolt szintén vaskeresztesi telephellyel rendelkező BAMED AG. főkönyvelőjét, pere kedden kezdődött meg a Szombathelyi Törvényszéken.
A vád szerint a nő 2003-2010 között a két cég főkönyvelőjeként összesen több mint 93 millió forintot sikkasztott el, visszaélve azzal, hogy munkaköréből adódóan jogosult volt a cégek bankszámláiról és házipénztárából készpénzfelvételről és kifizetésekről intézkedni. Az átvett összegeket, vagy azok egy részét a sértettek házipénztárába nem vételezte be, hanem azokat eltulajdonította.
Az elsőfokú tárgyaláson a vádlott részletes vallomást tett, de az ellene felhozott vádakat határozottan elutasította, megkérdőjelezte a büntetőeljárás nyomozati szakában készült könyvszakértői vélemény megállapításait is.
A mérlegképes könyvelői és adószakértői végzettségű vádlott azzal védekezett, hogy a könyvelést nem egyedül ő végezte, a számítógépének felhasználói nevét és jelszavát minden közvetlen munkatársa ismerte, általános gyakorlat volt, hogy egymás gépén, egymás jelszavával bejelentkezve dolgoztak a különböző programokkal.
A volt főkönyvelő elmondta azt is, hogy miután két cég könyvelését is nekik kellett intézniük, többszörösére növekedtek munkafeladataik, hiába jelezte főnökei felé, hogy jelöljenek ki pénztári órákat, állandó volt a jövés-menés abban a helyiségben is, ahol a házipénztárt tartalmazó kazettákat tartották napközben.
Kiderült szavaiból az is, hogy a szóban forgó házipénztárakba szinte heti, napi rendszerességgel vételeztek a cégek bankszámláiról 500 ezer forint körüli összegeket, sőt a BAMED esetében készpénzes szállítói befizetések is történtek ebbe a pénztárba.
Ennek ellenére általános gyakorlat volt, hogy nem úgynevezett kiadási- és bevételi pénztárbizonylaton, csupán egyszerű "számoló cetlin" jegyezték fel a ki-, és befizetéseket, majd ezeket csak később könyvelték le.
Az eljáró bíró ismertette a szakértői vélemény és a nyomozati anyagok egy részét, amelyben szó esik bizonyos "fiktív szállítói számlákról", amelyek mögött a szállítók elmondása szerint nincs valós teljesítmény, a számlákat nem a szállítók állították ki, mégis szerepelnek a könyvelésben, bizonyos készpénzfelvételi megbízások pedig azonos összegűek ezeknek a számláknak az összegével.
Ezekkel az általa is "fiktívnek" nevezett számlákkal kapcsolatban a vádlott nem tudott érdemben nyilatkozni, csupán azt hangoztatta, ő a szabályok szerint könyvelt, ha ilyen számlák vannak a könyvelésben, azokat valaki az ő tudta nélkül utólag vihette be a rendszerbe. Elmondta azonban azt is, az elmúlt évek alatt rendszeresen volt a cégeknél könyvvizsgálat, adóellenőrzés, ezek egyike sem tárta fel ezeket a problémákat, egyetlen revizor sem "nyúlt rá" ilyen fiktív számlákra.
A visszásságokra egyébként a cégeknél indult belső vizsgálat során derült fény, ennek eredménye lett a szabadságról éppen visszatérő főkönyvelő azonnali hatályú elbocsájtása, és az ellene tett feljelentés, rendőrségi nyomozás.
A per tárgyalása decemberben tanúk meghallgatásával folytatódik, ezt követően dönt a bíróság arról, hogy szükség van-e a védelem által javasolt igazságügyi könyvszakértő és számítástechnikai szakértő bevonására.