A sógorok tudnak valamit. Programok, útvonal, árak.
Egy hosszú hétvégét töltöttünk a Kelet-Tirol-beli Lienzben. Ausztria nem túl olcsó, de annyira a helyén van minden, hogy végül nem bántuk meg.
Első nap: Lienz, Schlossberghof hegy
Az országot Bucsunál hagyjuk el és hamar rátérünk a gyorsforgalmi útra, majd Oberwart után az A2-es autópályán jó ütemben autózunk Klagenfurt felé. Villach után Knoten Spittalnál hagyjuk el a pályát és Lendorf felé indulunk. Kényelmes tempóban öt órás utazást követően érünk be a festői Lienzbe.
Mi a helyi Schlossberghof panzióban szállunk meg, részint az ismeretség okán, részint mivel helyi mércével mérve szolid árakat találunk. A panzió tulajdonosai magyarok. Télen pályaszállásként üzemel, nyáron viszont hangulatos kerthelyiségével átutazó motorosok és kirándulók kedvelt szálláshelye.
Miután elhelyezkedünk szobánkban, a száz méterre lévő felvonóhoz sétálunk, ami egy több mint két kilométer hosszú bob pályával is kiegészül.
A felvonó és a bobozás árai osztrák viszonylatban sem olcsók, de ha itt járunk legalább egyszer érdemes áldozni rá. Kombi jegyet vásárolva, a felvonó 668 méteres magasságról 1011 m-ig visz a Schlossbergre, onnan lefelé választhatunk, bobbal csúszunk vagy felvonóval ereszkedünk vissza. (A tapasztalat az, hogy a felvonó visszafele üresen közlekedett.)
Egy rodel-kombi (bob) oda-vissza út díja felnőtteknek 10.50 euró, gyerekeknek 7.50 euró. Bobbal csak a leereszkedés felnőttnek 8.00 euró, gyereknek 6.5 euró. (A Schlossberghof panzió mögötti meredek erdei úton elindulva, a bob pálya kiindulási pontjához gyalogosan is fel lehet jutni közel egy óra alatt, de komoly emelkedőre számítsunk.) Nem csak készpénzzel, bankkártyával is fizethetünk fent és lent is.
Amíg emelkedünk, remek kilátásban gyönyörködhetünk, a hegytetőn pedig kalandpark és megannyi kiránduló útvonal vár bennünket.
Érdemes megkeresni a pár perc sétára lévő hegyi tavat, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a völgyre és a távoli hegycsúcsokra. Tényleg olyan, mint egy képeskönyv.
A hegymászással figyeljünk arra, hogy a bob délután 5-kor indul utoljára lefelé. Körülbelül 8-10 percig – ki mennyire hagyja száguldani a bobot - jövünk lefelé, és remek látvány tárul a szemünk elé, már ha vannak idegeink arra, hogy a tájban gyönyörködjünk, a menet ugyanis eléggé megemeli az adrenalin szintet.
Este séta Lienz belvárosában, melyet érdemes az út túloldalán kanyargó utcácskák mögötti Isel folyó túlpartján lévő hangulatos sétányon megközelíteni. A sebes sodrású folyón, több gyalogos híd ível át a város két partja között.
A belváros pezsgő, már-már mediterrán hangulatú. Érdemes beülni egy kávéra a főtéren, vagy enni egy finom fagyit a sarki olasz fagyizóban. 1 euró egy normális méretű gombóc (nem csak egy fél pingpong labda) és igen finom.
Ott jártunkkor épp női strandröplabda bajnokság volt egy a téren felállított homokos stadionban és ezzel párhuzamosan veterán olasz sportkocsi felvonulás is zajlott.
Második nap: Lienz – Innichen túra vonattal, vissza kerékpárral
Másnap reggeli után a vasútállomásra indulunk, mert az a tervünk, hogy kipróbáljuk a helyiek által ajánlott biciklis útvonalat az olaszországi Innichenből visszafelé, ezért felszállunk a délelőtti Innichenbe tartó vonatra.
A felnőtt vonatjegy 8,80 euró, a diákjegy 4,40 euró (nem kérnek igazolványt a gyerektől, ránéznek és rendben).
Csodálatos vidéken, 50 perces vonatozás után a végállomáson szállunk le az olaszországi San Candido/Innichen városában. A közút, a vasút és a kerékpárút végig párhuzamosan fut a Drávával, mellette jobbra és balra a csipkézett tetetjű tiszteletet parancsoló Alpokban gyönyörködhetünk.
Sehol sem kérték, de útlevél vagy igazolvány azért legyen nálunk!
A végállomáson, miután leszállunk, átsétálunk a sínek túloldalára kb. 10 perc alatt kerékpárt bérelünk és a végig kiépített kerékpárúton elindultunk vissza a 47 km-en át Lienzbe.
A kerékpárbérlés 48 euró (3 kerékpár) és bankkártyával is rendezhetjük. A kerékpárút végig a Dráva mentén, hol a jobb, hol a bal partján fut, és az út nagy része lejtő, így nem kell megijedni, bárki tudja teljesíteni a kb. 3 órás távot. A táj körülöttünk annyira szép, mintha valami giccses képeslapban kerékpároznánk. Körülöttünk a hegycsúcsok néhol havasak, de hegyoldal így júniusban üde és zöld.
Körülbelül az út első harmadánál érdemes megállni a Loacker édességgyárnál. Tábla jelzi, az út bal oldalán. Remek kávét és fagylaltot mérnek itt és a mintaboltban érdemes körülnézni.
Lienzbe visszaérve a vasútállomásig visz a kerékpárút, ahol leadhatjuk a kerékpárokat. A leadáskor még 15 euró fizetünk készpénzben.
Visszasétálunk a szállásra, majd este ismét lesétálunk a belvárosba.
Harmadik nap: Grossglockner, Ausztria teteje
A harmadik napon úticél a Grossglockner, mely a Magas-Tauern hegység és egyben Ausztria legmagasabb pontja is. A Grossglockner hegy magassága 3798 méter, a kiépített alpesi út 2369 méter magasságig visz.
Az út Lienzből Nussdorfon keresztül Grossglocknerig körülbelül egy órás. A csodálatos hegyi út utolsó szakasza már fizetős, fizetőkapukon léphetünk át, melynek díja személyautóval 30 euró.
Csak kapkodjuk a fejünket, mert fantasztikus a csipkés hegyek, a habos bárányfelhők, az előbukkanó napsugár, a vízesések, a völgyek összképe.
Itt is minden zöld, mindenütt fenyvesek.
Az út csodálatos és egyben félelmetes, mikor lepillantunk a véget nem érő szakadékra. Odaérve többszintes parkolóházban hagyhatjuk a kocsit. Grossglockner heggyel szemben létesített a kilátóból távcsővel is megfigyelhetjük a tekintélyt parancsoló hegyet, a sziklaszirteken, hegyoldalon legelésző kecskéket, zergéket és az ösvény melletti kíváncsi mormotákat.
A hegy lábánál Ausztria leghosszabb gleccserét a Pasterze gleccsert is itt csodálhatjuk meg. A kilátóhoz alaposan fel kell öltözni, itt ugyanis a hőmérséklet jóval alacsonyabb, ott jártunkkor mindössze 5 C fok volt.
Innen már hazaindulunk, visszafelé szintén 5 óra alatt teljesítjük a távot.
Összeségében remek három napot töltöttünk itt és bár a magyar pénztárcához mérve borsos áron mérnek szinte mindent errefelé, nem bántuk meg az utat. Elgondolkodtató az a szervezettség és profizmus, amivel errefelé kezelik a turizmust. Hazaúton azon gondolkodtunk, vajon mennyi esélye lenne egy hasonló kerékpárkölcsönzést megszervezni a Kőszegi hegység és Szombathely között.