Olvasói panasznak jártunk utána.
Az egymásnak ellentmondó rendelkezések számtalan bonyodalmat okoznak.
„Eddig minden nyári szünetben dolgoztam, így teremtettem meg azt a pénzt, amiből a nyári kikapcsolódást fedeztem, s még a tanév elejére is jutott, de idén egyetlen fillér pluszpénzem sincs” – panaszolta olvasónk, aki hároméves, nappali tagozatos alapképzést követően júniusban kapott diplomát Szombathelyen. És pont ez az, ami a problémáját okozza.
„A júniusi diplomaosztó után nem kerestem rögtön munkát, hanem megvártam, hogy kiderüljön, felvettek-e mesterképzésre” – magyarázta. – „Ez július végén megtörtént, szeptembertől Budapesten, ugyancsak nappali tagozaton folytathatom a tanulmányaimat. Viszont így csak nyári munkában gondolkodhattam. Ahogy a korábbi években, ezúttal is felkerestem néhány szombathelyi iskolaszövetkezetet. Úgy tudtam, hogy az államvizsgával ugyan véget ért a hallgatói jogviszonyom, de az október 30-ig érvényes diákigazolványom segítségével vállalhatok diákmunkát.
Az iskolaszövetkezetek egyikében közölték, hogy egy gyárban van munkalehetőség, akár két hétre is. Aztán gyorsan letörték a lelkesedésemet, kiderült, a munkavállaláshoz nem csak diákigazolvány, hanem iskolalátogatási igazolás is kell. Ezt pedig záróvizsgázás után már nem kapok.
Egy másik szövetkezetben azt mondták, dolgozhatok, de ott nem tudtak munkát adni. Máshol az eleinte nemleges választ adó ügyintéző, végül arra jutott, hogy szerződést köthetnek velem, mert érvényes a diákigazolványom” – összegezte tapasztalatait olvasónk. „Hogy élvezzem így a nyarat? Miből?” – kérdezte végül olvasónk, majd amikor elhagyta találkozásunk helyszínét, tréfálkozással vegyes keserűséggel fűzte hozzá, hogy sietnie kell, mert hamarosan indul a busza. „Így sokkal olcsóbban közlekedem, mint autóval; a diákigazolványom felmutatásával október végéig vehetek diákbérletet.”
Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy a nappali tagozatos diákok többsége miért vállal iskolaszövetkezetek segítségével munkát. Az ok természetesen anyagi vonatkozású: így járulékfizetés nélkül alkalmazhatják őket a munkáltatók, ami értelemszerűen jelentősen csökkenti a cégek költségeit. Ebben az esetben a munkavállaló az iskolaszövetkezettel áll szerződésben.
Ha valaki diák, akkor diákigazolványt kap, ami közokirat. A fiatalt ennek birtokában számos kedvezmény illeti meg. A legközismertebb az utazási kedvezmény. Ha nappali tagozaton tanul, diákmunkát is vállalhat, illetve az igazolvány érvényességi idejéig jogosult például ingyenes egészségügyi ellátásra. Ez az érvényességi idő az első félév esetében szeptembertől januárig, a másodikban februártól októberig tart. Az érvényességet egy, az igazolványra ragasztott hologramos matrica jelzi, amit minden félév megkezdése után attól az intézménytől kap meg a diák, ahol tanul.
Olvasónk ügyében először telefonálni kezdtünk.
A Fürge Diák Iskolaszövetkezettől azt a választ kaptuk, hogy valóban, diákigazolványra és iskolalátogatási igazolásra is szükség van ahhoz, hogy a nappali tagozatos fiatal diákmunkát vállalhasson.
A Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél viszont közölték, hogy nekik elég csak a diákigazolvány. „A Munka törvénykönyve szerint ez így szabályos” – tették hozzá. Arra a kérdésünkre, hogy más iskolaszövetkezeteknél miért lehet szükség iskolalátogatási igazolásra is, nem tudtak felelni. „Az iskolalátogatási csak egy papír, azt bárki tud hozni, a diákigazolvány pedig okirat. Mi az igazolvány száma alapján jelentjük be a diákokat a NAV-nak, így a hivatal egyértelműen tudja, hogy jogszerűen kötünk-e valakivel szerződést.” – tudtuk meg.
Felhívtuk a Rébusz Iskolaszövetkezetet is, ahol egy, a diákmunkák szervezésével foglalkozó munkatárshoz irányítottak minket. Ő visszahívást ígért. Amikor ez néhány perc múlva megtörtént, azt mondta, ha az általa megadott e-mail címre írásban elküldjük kérdéseinket, a szövetkezet jogban jártas szakemberei segítségével néhány napon belül válaszolnak. Ezzel a lehetőséggel végül nem kívántunk élni, hiszen ha egy fiatal diákmunkát keres, valószínűleg nem kell jogászokkal egyeztetnie, mielőtt szerződést kötnek vele.
Az iskolaszövetkezetek védelmében meg kell jegyezni, hogy nincs egyszerű dolguk.
Ha a 2012. január 1-jén életbe lépett új felsőoktatási törvény szövegéből indulnak ki, akkor azt látják, hogy a hallgatói jogviszony a beiratkozástól él, s az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, doktori képzés esetén pedig a képzés idejének utolsó napján szűnik meg.
Ez a bolognai rendszer bevezetése óta így van és új törvény ide vagy oda, azóta is így is maradt. Holott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) már 2011. januárjában felhívta az oktatási államtitkárság figyelmét arra, hogy a szabályozás gyakorlatidegen.
Érdekesség, hogy a HÖOK felvetésével kapcsolatban az Eduline oktatási portál megkérdezte az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP). Szerintük a nyári diákmunkák szempontjából nem jelent akadályt a jogviszony ideiglenes szünetelése. „A Meló-Diák Szövetkezet az OEP gyakorlatát követi, tehát érvényes diákigazolvánnyal bárki vállalhat náluk munkát” – áll a szövegben, majd ezzel némileg ellentmondva úgy folytatják: „…a Mind-Diáknál pedig a jelentkezőknek egy formanyomtatványt kell kitölteniük, amelyben kijelentik, hogy van – vagy szeptembertől ismét lesz – hallgatói jogviszonyuk.”
Az Edupress oktatási hírügynökség másfél hónappal ezelőtti cikkéből az derül ki, hogy a helyzet változatlan. Példaként említik a társadalombiztosítási törvényt, amely szerint csak hallgatói iskolaigazolással rendelkező, nappali tagozatos diákokat alkalmazhatnak az iskolaszövetkezetek járulékfizetési kötelezettség nélkül.
Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) ezért az Oktatási Hivatalhoz (OH) fordult, mert véleményük szerint jogszerűtlen, hogy másokon kívül a végzett hallgatók annak ellenére nem jogosultak TB-kedvezményre, hogy érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek. Állásfoglalásában az OH úgy vélekedik, mivel a hallgatói jogviszony tényleges megszűnése, valamint a diákigazolvány érvényességi ideje eltérhet egymástól, a hallgató a diákigazolvány érvényességi ideje lejártáig alkalmazható iskolaszövetkezetnél akkor is, ha az új nemzeti felsőoktatási törvény szerint a tényleges hallgatói jogviszonya már megszűnt.
A foglalkoztatás feltétele csupán az, hogy a hallgató érvényes diákigazolványt tudjon felmutatni. A hivatal (ahogy egyébként a HÖOK is) célszerűnek tartaná egy ehhez hasonló jogszabályi definíció megalkotását az iskolaszövetkezetekben való tanulói, hallgatói munkavállalást illetően is. Erre az Emberi Erőforrások Minisztériumának van lehetősége.