Erre öt évet adnak a szakemberek.
Zala megyében az országos átlaghoz képest is kedvezőtlenebbek a népesedési mutatók, az elöregedés a leginkább jellemző, miközben 1980-tól mostanáig 60 ezerrel csökkent a megye lakosainak száma - vázolta a megyei tisztifőorvos a Zala Megyei Közgyűlés ülésén.
Paizs Teréz a zalai népesedési helyzetről készített tájékoztatót ismertetve beszélt arról, hogy a megyében az országos és az európai uniós átlagot is meghaladó elöregedés oka, hogy nő a születéskor várható élettartam, de csökken a fiatalok aránya az összlakossághoz képest, s ezzel együtt jelentős a halálozási arány a 65 évnél fiatalabbak között.
Zalában 1980-ban 317 ezren éltek, 2016-ra ez a szám 257 ezerre csökkent. Kevés gyermek születik a megyében - az élve születések aránya is alacsonyabb az ország átlagához viszonyítva -, de a házasságkötések száma is Zalában volt tavaly a legkevesebb az országban.
Egy 2014-ben Zalában született fiú várhatóan 72,8 évig él - tíz évvel tovább, mint néhány évtizeddel ezelőtt -, de ez az életkor még így is hét évvel elmarad az európai átlagtól, és hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a nők esetében is - részletezte a Zala megyei tisztifőorvos.
A közgyűlés által tárgyalt írásbeli tájékoztatóból az is kiderül: a 2004-ben készült területi népesség-előreszámítás szerint Békés és Nógrád mellett Zala megyében csökken leginkább a lakosságszám. Az öregedés egyik mércéjének számító öregedési index szerint - ami az idősebbek és a fiatalok számának hányadosa - Zala megye válhat öt év múlva a csúcstartóvá. Az 1,6-es átlag alapján 2021-re az idősek száma 60 százalékkal haladhatja meg a fiatalokét Zalában, s ezzel az országban a legidősebbek megyéjének számít majd.