A legfontosabb jelenlegi és jövőbeli tudnivalók a nyelvi papírokról.
Mi a különbség a nyelvvizsgák között? Van-e olyan, amit könnyebb letenni? Eltér-e, és ha igen, miben egy nemzetközi nyelvvizsga a magyar államitól? Mit fogadnak el itthon és mit kérnek a külföldi egyetemek a leendő diákoktól?
A nyelvvizsgák kritériumait egy kormányrendelet szabályozza, amelytől nem térhetnek el a központok, bár a feladatok terén van mozgásterük. A vizsgán a vizsgázóknak mind a négy nyelvi részt teljesíteniük kell, ezek az olvasást, az írást, a hallást és a beszédet mérik. Már négy különböző szinten, belépő-, alap-, közép- és felsőfok, lehet nyelvvizsgát tenni, ezek az Európai Unió által meghatározott kategóriák. A nyelvvizsgaközpontok inkább utóbbi hármat szokták felajánlani, mivel azoknak van piaci értékük.
A vizsgára készülőknek mindig azt kell eldönteniük, hogy miért van szükségük a nyelvtudást igazoló papírra. Másként kell választania ugyanis annak, aki többletpontot szeretne kapni a felsőoktatási felvételin, mint annak, aki külföldön akar tanulni, vagy dolgozni. Az eltérő feladattípusok is befolyásolhatják ezt: ha valaki jól tud fordítani, vélhetően kétnyelvű vizsgára jelentkezik, viszont ha másban erős, akkor olyanra érdemes mennie, amelyek más készségekre helyezik a hangsúlyt – magyarázta Fazekas Márta, a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ vezetője.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az alapfokú nyelvvizsgáknak a munkaerőpiacon, leginkább munkahelyi előírások szempontjából, bizonyos munkakörökben van jelentősége. A belépő szintnek viszont ma még nincs ilyen elfogadottsága.
Jellemzően középfokú nyelvvizsgára van szüksége a tanulónak egy-egy népszerűbb szakon a magyar felsőoktatásba való belépéshez, így jelentős előnyt tudnak szerezni azok a diákok, akik felsőfokú papírral rendelkeznek. Úgy vélte, a tanulók motiválása szempontjából hasznos lehet az első két szint is. Egy sokéves tanulási folyamatba megfelelően beépítve egyfajta külső, hiteles, akár nemzetközi mérceként szolgálhatnak.
Rozgonyi Zoltán tisztázta ugyanakkor a nemzetközi nyelvvizsgákkal kapcsolatos félreértéseket. Olyan, hogy külföldön elismernek, elfogadnak egy nyelvi papírt nem létezik, mivel ez az itthon is népszerű célországokban jellemzően az intézmények hatáskörébe tartozik.
Vagyis például nem Németország követeli és határozza meg a különböző nyelvvizsgákat tanulás, munkavállalás esetén, hanem az adott vállalat, felsőoktatási intézmény, így ha bárkinek ilyen tervei vannak, akkor azoknál kell tájékozódnia.
A novemberi vizsgaidőszaktól kezdve változások lesznek a nyelvvizsga rendszerben. Az Oktatási Hivatal akkreditációs előírása novembertől valamennyi magyarországi nyelvvizsgaközpontnak előírja, hogy minden nyelvi készséget legalább két feladattal kell mérnie – emlékeztetett Szűcs Melinda, az ELTE Origó Nyelvi Centrum szakmai igazgatóhelyettese.
Néhány év múlva ennél is komolyabb változás áll be a nyelvvizsgákkal kapcsolatban. 2020-tól ugyanis már csak – legalább – középfokú nyelvi papírral lehet majd bekerülni a felsőoktatásba.
Rozgonyi Zoltán szerint ugyanakkor ehhez nem áll minden rendelkezésre. Évente körülbelül 10 ezer olyan fiatal jön ki az egyetemekről és a főiskolákról, aki nyelvvizsga hiánya miatt nem kap diplomát. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke leszögezte: a közoktatás szűk fele, bő harmada lehet csak nagyjából felkészülve arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítva a tanulóit elvigye a középszint közelébe. Mivel körülbelül 10 éve nem készültek mérések ezzel kapcsolatban, így csak tippelni erről – mondta.
Hogy mi az oka annak, hogy a közoktatás nagyobbik felében nem adottak a körülmények, mennyire múlik az a tanáron, a tanszeren vagy az oktatási rendszeren, azt néhány hónapos, pár tízmillió forintos kutatással lehetne csak megállapítani. A Nyelvtudásért Egyesület összeállított egy ilyen javaslatot, és készen áll annak megvalósítására. Csak a gyenge hatékonyság okainak feltérképezése után lehet továbblépni – húzta alá Rozgonyi.