A magyar bankrendszer régiós tekintetben is igen nyereséges volt az elmúlt évben - egyebek mellett ezt a kijelentést vitatták a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak a magyar bankrendszerre vonatkozó elemzéséből a Portfolio "Hitelezés 2017" című szakmai konferenciáján kedden a meghívott bankvezetők.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint eltúlzott az a jegybanki adat, hogy tavaly a magyar bankszektor együttesen mintegy 485 milliárd forint nyereséget mutatott volna fel. A kimutatásokban szerinte számos egyszeri tétel szerepelt, így nem igaz az a megállapítás, hogy a magyar bankrendszer kimagasló jövedelmezőséget ért el. Véleménye szerint a hosszabb távon elérhető és fenntartható profit a magyar bankrenszerben 150-200 milliárd forintra rúghat, ami 5-6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent. Bencsik László kiemelte azt is, hogy a magyar bankrendszerben a nettó kamatrés 2,5 százalékos, ami regionális összevetésben alacsony. Mindennek következtében a jegybank helyzetértékelése problématikus, és elgondolkodtató. Ezzel együtt dicséretes az a teljesítmény, amit az MNB az elmúlt években elért - jelezte az OTP vezérigazgató-helyettese.
Bencsik László azt is megkérdőjelezte, hogy a bankfiókok számát nagymértékben csökkenteni kellene, hozzátéve, az ügyfelek igénylik a fiókokban való kiszolgálást, különösen a lakáshitelek igénylése során.
Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank távozó vezérigazgatója úgy vélte: a magyar bankrendszerben tényleg túl sok bank működik, a magyarországi bankokra ugyanakkor nem nehezedik nyomás a tekintetben, hogy a bankrenszer konszolidációja bekövetkezzen. Ő is vitatta, hogy nagyon nyereséges lennének a hazai hitelintézetek. Heinz Wiedner szerint az univerzális bankoknak arra is figyelmet kell fordítani, hogy a bankfiókok és a lakossági alternatív csatornák helyes kombinációját alakítsák ki.
Balog Ádám, az MKB vezégigazgatója rámutatott: az egyes bankok költségeit nehéz tovább csökkenteni, a bankok a digitalizáció küszöbén állnak, ez pedig jelentős beruházásokat igényel a pénzintézetektől. Balog Ádám szerint a digitalizációban is előbbre kellene tartani, ebbe kell fektetniük leginkább a bankoknak mostanában. Utalt arra, nem kell félni az úgynevezett "fintech" cégektől, de arra a pénzintézeteknek fel kell készülniük, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a pénzpiacon.
Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: a bankok költségcsökkentési lehetőségei jelentősen beszűkűltek, a költségek további mérséklését a nagyaranyú digitalizáció eredményezheti majd, ehhez azonban számos jogszabály hiányzik. Simák Pál rámutatott: a válság előtti buborék a lakossági devizahitelezésben és a projektingatlan-finanszírozásban alakult ki, a lakossági hitelezés terén most a kamatkockázat jelenthet veszélyt.
Simák Pál szerint a fókuszt arra kellene helyezni, hogy a fix kamatozású hitelek aránya magas legyen, és a lakosság felkészült legyen arra, hogy a kamatszint várhatóan emelkedhet a jövőben.
Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint drasztikus fiókbezárásokat nem, racionalizálást azonban terveznek a banknál, ez azt eredményezi, hogy 12 takarékszövetkezet marad várhatóan a magyar piacon. Ezzel párhuzamosan a mostani mintegy 1500 fiókról mintegy 1200-ra csökkenhet a takarékok fiókjainak száma. Vida József rámutatott: a kkv-k a finanszírozásban napjainkban a bőség zavarával küzdenek, a kamatmentes visszatérítendő európai uniós források mellett nehéz a bankok saját hiteleit kiközvetíteni.