Ismét az élvonalban az ELTE

Ismét az élvonalban az ELTE

2018.03.02. 10:07

Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE.

Hirdetés

Több mint száz helyet javított pozícióján a természet- és bölcsészettudományban az ELTE a 2018-as QS rangsor szerint. A régészet, a nyelvészet, a filozófia a világ legjobb kétszáz képzése között van.

 

Országos vezető szerepét megőrizve három szakterületen hat tudományágban került be a rangos QS 2018-as összesítésébe az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A bölcsészettudományon, a természettudományon, valamint a társadalomtudományok és menedzsmenten belül a régészet, a nyelvészet, a filozófia, a mezőgazdaság és erdészet, a matematika, a fizika és a csillagászat került be a rangos összesítésbe.

Az Egyetem Bölcsészettudományi képzése a tavalyi 401–450. helyről előrelépett a 321. helyre. A szakterületen belül kiemelkedően szerepelt a régészet, a nyelvészet és a filozófia, melyek mindegyikét a 151–200. helyre rangsorolták.

A természettudományokat tekintve a 2017-es 396. helyről idén több mint száz helyezést javított pozícióján Egyetemünk, és a 291. helyre került. A matematika stabilan őrzi korábbi, 251–300. helyét, a fizika-csillagászat viszont a tavalyinál jobb eredményt ért el, és a 301–350. helyet érdemelte ki.

A társadalomtudományok és menedzsment területen a 451–500. helyre kerültünk, az élettudományok kategórián belül pedig a 201–250. helyen szerepel a mezőgazdaság és erdészet, ahová az ELTE állatrendszertani, növényélettani- és ökológiai kutatásai tartoznak.

Tudományág

Rangsor

Régészet

151–200.

Nyelvészet

151–200.

Filozófia

151–200.

Mezőgazdaság és erdészet

201–250.

Matematika

251–300.

Fizika és csillagászat

301–350.

Több mint 22 millió dokumentum elemzésével készült el a 2018-as QS-rangsor, amely 151 ország 1130 intézményét öt szakterület 48 tudományágában hasonlítja össze.

Elkészítése során a szerkesztők felmérik az intézmények tudományos hírnevét, a munkáltatói elégedettséget és az adott szakterületen megjelent publikációk idézettségére jellemző mutatókat, a citációk számát és a Hirsch-indexet.

Ugyanakkor a három tényezőt tudományáganként más mértékben, adaptív súlyozás szerint veszik figyelembe. Ennek megfelelően a tudományos hírnév 40–90 %, a munkáltatói elégedettség 10–30%, a hivatkozások pedig 0–60% súlyozással esnek latba. Előbbi két tényezőt az egyetemek által megadott kontaktok válaszai alapján számítják, míg a hivatkozásokat a Scopus adatbázis alapján kalkulálják.

.