Hirdetés

Adventi szokások és hagyományok - A karácsonyt megelőző négy hét

Adventi szokások és hagyományok - A karácsonyt megelőző négy hét

Advent

2019.12.08. 10:57

Négy héten át tartó felkészülés felkészülés a karácsonyi ünnepre.

Hirdetés

December – Karácsony hava. A hideg december korai tavaszodást jelent, ha hihetünk a népi megfigyeléseknek, de azt is mondják, ha december 1-jén fúj a szél 40 napig szeles idő várható.

A hagyomány szerint adventkor már nem szokás lakodalmakat és zajos mulatságokat tartani. 

A karácsonyt megelőző négy hétben több, a néphagyományok szempontjából fontos nap is van. December 6-a Szent Miklós napja, december 13-a, Luca napja, 21-én Tamás napja, december 24-e pedig Ádám és Éva napja. A karácsony előtti négy hét továbbá azért is fontos, mert a betlehemes csoportok és a kántálók ilyenkor kezdenek el szerveződni.

Mióta létezik az adventi időszak?

Az adventet az 5. század óta tartják számon. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el és összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. A négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

Az advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Az adventi koszorú

Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú. A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba, Magyarországon azonban csak a 20. század vége felé kezdett elterjedni. 

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern, német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Ez a szokás hamar követőkre talált. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. 

Manapság  az adventi koszorú, lehet felfüggeszthető vagy asztalra helyezhető. Készülhet fenyőből, örökzöldből - sőt! műszörme alapra is. Az adventi négy gyertyát vasárnapján szokás meggyújtani, az ünnephez közeledve mindig eggyel többet.

A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja.

Az adventi koszorún meggyújtott gyertyák közül mindegyik egy fogalmat szimbolizál.

A négy gyertya: a hit, a remény, a szeretet és az öröm.

A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak.
Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya)
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet).

Adventi kalendárium - hányat kell még aludni karácsonyig? 

Nálunk is elterjedt a gyerekek által igen kedvelt adventi naptár, ami ennek az időszaknak az időmérő eszköze. Az adventi házikók, naptárak ablakaiból minden nap csak egyet szabad kinyitni, mögöttük leggyakrabban édesség rejtőzik. Régen inkább kis képek, vagy karácsonyi jókívánságokra nyíltak az ablakok.