Hirdetés

Nem keresnek elég jól a bankok a Bankszövetség elnöke szerint

2019.12.04

A tulajdonosok ennél többet várnának el.

Hirdetés

A magyar bankszektor jövedelmezősége a tulajdonosok által elvárt szint alatt van - mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban szerdán.

Elmondta, hogy első ránézésre valóban nagyon jó volt a hazai bankok jövedelmezősége az utóbbi egy-két évben, a szektor 12 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget ért el. A számok mögé tekintve azonban már nem ilyen jó a helyzet. Sok az egyszeri tétel, és közülük is kiemelkednek az értékvesztési visszaírások. Azokat az értékvesztési tartalékokat, amelyeket a bankoknak még a válság alatt meg kellett képeznünk, most egy kivételesen jó gazdasági környezetben vissza tudják írni - tette hozzá.

Most a szektor kockázati költsége így pozitív, ami egyszeri jelenség. Azt is figyelembe kell venni, hogy jelentősek a külföldön megképződött osztalékjövedelmek, amelyek tehát nem a hazai piacon jöttek létre, nem hazai teljesítmény eredményei - fejtette ki.

Már ma is inkább az a jellemző, hogy a bankszektor nem tudja azt a jövedelmezőséget kitermelni, amelyet a tulajdonosok - éppen a nemzetközi összehasonlítások alapján - elvárnának - mondta.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a portálnak arról beszélt, hogy hosszabb távon a tavalyi profitráta nem fenntartható. Nem lesznek még éveken keresztül további visszaírások, 2019-ben még érvényesülnek az egyszeri hatások, de már idén sem olyan mértékben, mint tavaly. A "kockázat" most nem a költség, hanem a bevétel, és ez 2020-21-ben meg fog változni, eljön az igazság pillanata. Mindeközben fel kell készülni arra is, hogy nem mehet majd mindig minden ennyire jól - mondta. A gazdaság mostani gyors növekedése sem állandó, a kockázatok növekedésével is számolni kell. Éppen elég figyelmeztetés hangzik el ez ügyben az MNB részéről is - mondta.

Kifejtette, azon túl, hogy az egyedi tranzakciók kisebbek a visegrádi országokéhoz képest, a lakossági hitelek GDP-hez mért aránya is csak körülbelül feleakkora, mint például Csehországban. Ez egyrészt azt jelzi, hogy nincs szó túlhitelezettségről, másrészt viszont azt, hogy kis volumenből tud a hazai bankszektor gazdálkodni. Viszont ez is mutatja, hogy van tér a bővülésre, és a bankok el is indultak azon az egészséges úton, hogy volumen-növekedésből próbálják kompenzálni az egyébként csökkenő marzsokat. Tehát a bevétel nem azért nő, mert stabilak a marzsok, hanem mert egyre nagyobb volumen mellett, a csökkenő marzsok ellenére tesz szert a bankszektor nagyobb bevételre - fejtette ki.