Részletes leírást adunk a közelgő ünnepekről, hogy ön mindenben képben legyen.
Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyoknak, a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka is volt.
A lakodalmakat is főként ilyenkor tartották, ahol pedig nem volt igazi esküvő, ott "állakodalmat" rendeztek, ami ma már idegenforgalmi látványosság.
A busójárás eredetileg házról házra járó termékenységvarázsló szokás volt. A magyar hagyományra nem voltak jellemzőek a faragott, nagy maszkok, inkább korommal kenték be az arcukat, vagy papírból, bőrből készítettek álarcokat.
Gyakori volt a farsangi időszakban, hogy beöltöztek, megjelenítettek lovat, gólyát, medvét, ijesztgették a lányokat.
A farsang vízkereszt napjától (január 6.) a - húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart. Régen a farsang volt a lakodalmak legfőbb időszaka.
A farsang minden évben mozgó dátum. A farsang vízkereszttől - a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig -, hamvazószerdáig tart.
A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe. A farsang német eredetű szó, mely elnevezés a 15. században tűnt fel. A farsangi szokások hazánkban a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Húshagyókedd mozgó egyházi ünnep, a "farsang farkának" utolsó napja.
A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.
Húshagyó keddet a hamvazószerda követi. Hamvazószerda 2020-ban február 26-ra esik. Minden évben mozgó dátum ez is, a legkésőbbi időpontja március 10-re eshet. Mindig attól függ, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól kell visszaszámítani negyven napot, s így állapítható meg a nagyböjt időszakának kezdete, hamvazószerda.
A hamvazószerdát követő napon (az egynapos böjt után) a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve.
A farsangi fánk
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Ugyancsak elterjedt volt ebben az időszakban a rétes is.
Farsang idején általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
Álarcosbál, táncmulatság farsangkor
Farsangkor régebben is táncmulatságot rendeztek, melynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. Farsangkor nemcsak a legények és a lányok rendeztek táncmulatságokat, hanem a házasemberek. A házasemberek batyus bálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe van ilyenkor az evésnek és az ivásnak is.
A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt nagy szerepük.
"Farsang farka"
A farsang csúcspontja a "farsang farka", mely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap. Sok városban ekkor rendezik meg a híres karnevált, mint például a riói karnevált, velencei karnevált. Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
A téltemető, tavaszköszöntő mohácsi busójárás
Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyókedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.
A 2020-as mohácsi busójárást február 20-25 között tartják.