A Tönnies holdinghoz tartozó üzemben többnyire közép- és kelet-európai vendégmunkások dolgoznak. Az alvállalkozói konstrukcióban foglalkoztatott emberek általában tömegszállásokon laknak. A közeli Verlben, ahol a dolgozók egy részét elszállásolták, a városvezetés megbízott egy biztonsági céget a karantén betartásának ellenőrzésével, és kordonokkal lezárta a negyedet. Az elkerített településrészen számos családi ház is van, amelyek lakói nem a Tönnies-nél dolgoznak.
A történtek feltárásába a területileg illetékes bielefeldi ügyészség is bekapcsolódott, gondatlan testi sértés és a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény megsértésének gyanúja miatt folytatnak vizsgálatot, egyelőre ismeretlen tettes ellen.
Hubertus Heil szövetségi munkaügyi miniszter a napokban megrázónak nevezte a húsüzemi járványkitörésről szóló híreket. Az eset megmutatja, milyen következményekkel jár, amikor "nem bánnak méltányos, fair módon közép- és kelet-európai munkavállalókkal nálunk" - nyilatkozott a miniszter az ARD országos köztelevíziónak.
Hozzátette: az eset azt is megmutatja, hogy helyesen járt el a kormány, amikor a hasonló járványkitörések révén elrendelte, hogy 2021-től tilos a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazása a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállat-vágás és a húsfeldolgozás.
A német húsiparban nagyjából 200 ezren dolgoznak, az ágazat versenyképességét jórészt a vállalkozói szerződésekkel szerzett olcsó munkaerő biztosítja. Becslések szerint a mészárosok és a hentesek nagyjából 90 százaléka alvállalkozóknál alkalmazott közép- vagy kelet-európai vendégmunkás. A konstrukció lehetővé teszi, hogy a húsipari cég megkerülje a többi között a bérre és a társadalombiztosításra vonatkozó hazai előírásokat. Visszaélésekről több mint húsz éve jelennek meg beszámolók a német és a külföldi sajtóban.
A több üzemet működtető Tönnies holding az első számú szereplő a sertésfeldolgozás németországi piacán, tavaly 16,7 millió sertést dolgoztak fel, piaci részesedésük 30,3 százalékos volt.
A rheda-wiedenbrückeni eset hatása a járvány alakulását mutató országos adatokban is megmutatkozik. A Robert Koch országos közegészségügyi intézethez (RKI) az utóbbi napokban rendre 500-nál több új fertőzöttről érkezik jelentés, holott június elejétől a hónap közepéig általában az 500-as határ alatt volt az új fertőzöttek napi száma. Szombatról vasárnapra 687 új esetet jelentettek az intézetnek a járási és városi egészségügyi hivatalok. Így a járvány kezdete óta 189 ezer 822 fertőzést mutattak ki.
Németországban több mint egy hónapja tartósan ezer alatt van az igazolt új fertőzöttek napi száma, és a járvány egyre inkább helyi kitörésekből, fellángolásokból áll. Gócok alakultak ki Rheda-Wiedenbrücken mellett például Berlin Neukölln nevű kerületében és Göttingenben. Ezek az esetek megemelték a vírus úgynevezett reprodukciós rátáját (R), amely az RKI vasárnapi jelentése szerint az utóbbi hetekben regisztrált 0,7-1,2 közötti sávból felugrott 1,79-re. Ez azt jelenti, hogy minden 100 új fertőzött átlagosan további 179 embernek adja tovább a vírust.