A világ nem veszi elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását.
Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.
Európa a második, a világ a valaha volt negyedik legmelegebb júniusát élte idén.
A Copernicus-program műholdak, repülőgépek és meteorológiai állomások több milliárd mérésének számítógépes elemzései alapján állapítja meg a világ hőmérsékleti értékeit - írta a BBC hírportálja.
"Lassan hozzászokunk, hogy mostanában minden évben vannak olyan helyek a világon, ahol rekordmeleget mérnek. A meteorológust nem az döbbenti meg, hogy több a hőhullám, hanem az, hogy a hőmérsékleti rekordok ilyen nagy különbségekkel dőlnek meg" mondta Peter Scott, az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának professzora.
Kanadában és az Egyesült Államok számos északnyugati városában akár öt Celsius-fokkal is meghaladták az idei értékek a korábbi csúcsokat.
A tavalyi szibériai hőhullám idején egyes rekordértékek több mint öt fokkal nőttek január és június között. A brit meteorológiai szolgálat tanulmánya azt állapította meg, hogy az orosz régióban tapasztalt hőmérsékleteket szinte lehetetlen lett volna elérni ember okozta klímaváltozás nélkül. A kutatás előrevetíti, milyen eredmények várhatók az észak-amerikai hőhullámot vizsgáló tanulmányoktól.
Az első kalkulációk arra utalnak, a Kanadában tapasztalt hőmérsékleti értékek valószínűsége nagyon csekély lenne klímaváltozás nélkül.
"Ez azt jelzi, hogy az átlaghőmérséklet változásai nemcsak a szélsőséges, hanem a rendkívül extrém hőmérsékletek gyors eszkalációjához vezetnek" - tette hozzá a professzor.
Friderika Otto, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének kutatója szerint a világ nem veszi elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását. A viharok és az áradások óriási károkat okoznak, drámai előtte-utána képeket lehet készíteni róluk. A hőhullámok után azonban nem láthatók a pusztítás nyomai.
"Ritka, hogy az emberek holtan esnek össze az utcán, inkább csöndesen haláloznak el rosszul szigetelt, hűtetlen otthonaikban" - fűzte hozzá Otto, aki a hőhullámot csendes gyilkosnak nevezte.
Gyakran csak hónapokkal a hőhullámok után derül ki az áldozatok száma, amikor statisztikailag kimutatják a többlethalálozások mértékét.
Még ha sikerül is az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni, a jövőben akkor is gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat fog a világ tapasztalni, mint jelenleg. Otto szerint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése mellett költeni kell a jövőben várható hőség elviselését szolgáló intézkedésekre.