Mit ünnepelnek ilyenkor?
A Hálaadás Észak-Amerika - vagyis az Egyesült Államok és Kanada - egyik legfontosabb ünnepe. Az Egyesült Államokban mindig november utolsó csütörtökén ülik meg. A hagyomány szerint az őszi betakarítás után adnak hálát Istennek, ma azonban általában az esztendő jó eredményeiért mondanak hálát.
A krónikák szerint az első hálaadást 1621-ben ünnepelték a Mayflower hajó fedélzetén az előző évben a massachusettsi Plymouth városába érkező telepesek.
A többnyire az európai vallásüldözés elől menekülő telepesek cudar körülmények között éltek, s e nehéz időkben a wampanoag törzs indiánjai segítették őket. Az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, amelyre meghívták az indiánokat is. Ez volt az első Hálaadás.
Nemzeti ünnepnapot először George Washington, az Egyesült Államok első elnöke hirdetett 1789-ben, rendszeres ünneppé azonban elnöki rendelettel 1863-ban Abraham Lincoln nyilvánította.
A Hálaadás napja a karácsonyi ünnepkör kezdete az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államokban régi hagyomány, hogy az amerikai elnökök a hálaadás ünnepe előtt a Fehér Házban rendezett ceremónia keretében megkegyelmeznek egy pulykának, azaz megmenekítik attól, hogy fő fogás legyen az ünnepi vacsoraasztalon.
Először Abraham Lincoln elnök - fia kérésére - adott kegyelmet egy pulykának 1863-ban. Bár arról mind a mai napig vita folyik az Egyesült Államokban, hogy Lincoln Hálaadás napi vagy karácsonyi vacsorára szánt pulykát részesített-e elnöki kegyelemben.
1870-es évek óta hagyomány, hogy az amerikai elnököknek farmerek pulykát ajándékoznak a hálaadás ünnepe előtt.
1947-ben Harry Truman elnök részesített kegyelemben egy akkor még névtelen pulykát, majd 1989-ben idősebb George H. Bush elnök hivatalossá tette a szokást.