A meteorológiai és a csillagászati tavasz nem esik egybe.
Míg a meteorológiai, március elsejével kezdődik és három hónapon át tart, azaz a március, április és május hónapokat számíthatjuk ide; addig csillagászati értelemben a tavasz, a tavaszi napéjegyenlőségkor kezdődik.
Napéjegyenlőségnek azt a napot nevezik, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ekkor a Nap 90°-on delel az Egyenlítőn, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindkét féltekén ugyanannyi ideig tart. Az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőség, a déli féltekén pedig az őszi napéjegyenlőség. A két féltekén a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Ez a csillagászati jelenség egy évben kétszer fordul elő: március 20. (19., 21.) körül és szeptember 22. (23.) körül. Az északi féltekén, az előbbi a tavaszi napéjegyenlőség időpontja, egyben a csillagászati tavasz kezdete is.
Ez az időpont - a tavaszi napéjegyenlőség - évről évre egy kicsit változik, egyrészt a Föld Nap körüli keringése, másrészt a Föld saját tengelye körüli forgása is befolyásolja.
Csillagászati értelemben, az idei tavasz 2023. március 20-án 22 óra 24 perckor kezdődik
Bár a tankönyvek március 21-re írják ezt az eseményt, de éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re, mi több, 2048-tól már március 19-re. Sőt, ebben az évszázadban már nem lesz többet napéjegyenlőség március 21-én.
2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik.