Az utolsó értekezlet óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozást.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.
A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.
Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.
A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához - áll a közleményben.
Az utolsó értekezlet óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozást, amely szerint az infláció az év hátralevő részében tovább esik, de huzamos ideig a cél fölött marad. Miközben egyes mérőszámok az enyhülés jeleit mutatják, az inflációs alapmutatók mindent egybevéve továbbra is magasak. A múltbeli kamatemelések hatása továbbra is teljes erővel átgyűrűzik: a finanszírozási feltételek ismét szigorodtak, egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező abban, hogy az infláció visszatérjen a célhoz - olvasható az EKB közleményében.
A Kormányzótanács jövőbeli döntései garantálják, hogy az EKB irányadó kamatait megfelelően restriktív szinten határozzák meg, amíg az infláció visszatér a 2 százalékos középtávú célhoz. A Kormányzótanács továbbra is adatfüggő megközelítést követ. A kamatdöntései alapját továbbra is az képezi, hogy milyennek ítéli meg az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.
A kötelező tartalék kamatozását 0 százalékon állapították meg.
Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.
A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.
Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.
A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse - áll a közleményben.