Január 6. vízkereszt - Három történet is kapcsolódik vízkereszt napjához

Január 6. vízkereszt, a karácsonyi ünnepkör végét jelzi, ekkor szokás leszedni a karácsonyfát; és kezdetét veszi a farsangi időszak. 

Három esemény van a középpontban ezen a napon:

1. Gáspár, Menyhárt, Boldizsár, azaz a háromkirályok ezen a napon érkeztek meg a kisded Jézushoz, ezen a napon van a névnapjuk és fontos tudni azt is róluk, hogy napkeleti királyok az utasok, az útonjárok és a vendégfogadósok védőszentjei.

2. Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban - azaz Jézus megkeresztelésének a napja.

3. Jézus első csodája a kánai menyegzőn - ez volt az a híres vizet borrá változtató csodája, amelyről olyan sokat hallunk a hétköznapok folyamán is.

 

Vízkereszt - A háromkirályok ezen a napon érkeztek meg a kisded Jézushoz 

Az egyik legrégebbi egyházi ünnep. A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is.

Máté evangéliuma szerint a háromkirályok a betlehemi csillagot követve mentek Keletről Júdeába, hogy az újszülött Jézusnak hódoljanak: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint azonban hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A napkeleti királyokat védőszentjeiknek tartották az utasok, az úton járók, a vándorok, a zarándokok, és a vendégfogadósok. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is jártak. Az ünnep elsődleges témája nyugaton a háromkirályok látogatása lett,

míg keleten:

 

Jézus megkeresztelésének a napja

A vízkereszt második története szerint, Jézust, a Jordán folyó vizében keresztelte meg, Keresztelő Szent János. Jézus ettől kezdve tanított. Kezdetben a keleti egyház - a középkortól a nyugati egyház is -, e napon vizet szentel.

 

Jézus csodatétele

Az ünnep harmadik evangéliumi története Jézus első csodatétele. Jézus a kánai menyegzőn édesanyja kérésére borrá változtatta a vizet, és ezzel kinyilvánította isteni erejét. 

 

Házszentelések

Ilyenkor került sor a házszentelésre is. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a szentelt víznek. Ezzel hintették be azokat, akik útra keltek, a gyermeket váró asszonyokat, a vajúdó nőket, az újszülötteket, a lakodalomba indulókat, a haldoklókat és a halottakat is. A magyarság körében még szokás volt a szenteltvíz hazavitele is, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak: pl. megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele.

Az utóbbi években előtérbe került ismét a házszentelés hagyománya.

 

Vízkereszt és az időjárás

• A vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás is, eszerint ha január 6-án hideg volt, esetleg havazott, akkor úgy tartották hamar megjön a tavasz.
• Ha olvadt – azaz csurog az eresz – az hosszú telet jelentett.
• Ha fagy akkor még ennél is hosszabb, azaz sokat várhatunk arra, hogy kitavaszodjon.
• Régen leginkább annak örültek, ha január 6-án, vízkereszt napján fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
• A vízkereszt ünnepéhez kötődően a magyarság körében különböző népszokások alakultak ki. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele, melynek gyógyító hatást tulajdonítottak: pl. megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele.
• Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak leginkább az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.