Pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep.
Pünkösd a harmadik legnagyobb egyházi ünnep, a húsvét és a karácsony után. Pünkösd, húsvét időpontjától számított 7. vasárnap és hétfőn tartott keresztény ünnep, mely legkorábban május 10-én, legkésőbb június 13-án lehet.
Pünkösdvasárnap így az idén június 8., pünkösdhétfő pedig június 9.
Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik.
Pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények:
a Szentlélek eljövetelét, "mint Krisztus megváltó tettének gyümölcsét és beteljesítőjét", az egyház alapítását és az "egész világra kiterjedő missziós munka" kezdetét.
A pünkösdhöz több népszokás kötődik. Ilyenkor szoktak pünkösdi királyt és királynőt választani valamint legényavatást tartani.
Az ünnephez kapcsolódó különböző időjárási jóslatok néha "sántítanak", mert azt mondják a pünkösdi eső nem jó.
A néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérik össze ügyességüket.
A győztes egy évig ingyen ihat a kocsmában, neki tartoznak engedelmességgel a többiek, és viselheti a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Jó, ha tudja, így alakul a boltok nyitvatartása a pünkösdi hétvégén.