A mobiltelefon már nem csak eszköz – szinte társ az ébredéstől az elalvásig. A fiatalok zsebében élő képernyők nem ismernek pihenőt, és közben láthatatlan hatást gyakorolnak a közérzetünkre, kapcsolatainkra és napi rutinjainkra.
Ma már ismeretlen fogalom a pihenőidő a mobiltelefon-használatnál, ugyanis csak addig "alszik" a telefonunk, amíg mi is alszunk - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt, a fiatalok platformhasználati szokásait vizsgáló kutatásból, amely részleteit kedden közölték az MTI-vel.
A közlemény alapján az NMHH megbízásából készült kutatás átfogó képet nyújt a magyarországi fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, vizsgálva a képernyőidő megítélésének pontosságát, valamint a mentális jóllét és a telefonhasználat összefüggéseit is.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága által eljuttatott kutatás szerint a telefonhasználat időbeli mintázatai tükrözik a mindennapi élet ritmusát, ugyanakkor a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban nemek és életkor szerint is eltérés mutatkozik.
A nők általában korábban veszik a kezükbe a telefonjukat (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba, késő este viszont a férfiak használják tovább a telefonjukat; a telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető - írták.
A vizsgálatból a közlő szerint érdekes mintázatok rajzolódnak ki a 16-36 év közötti korosztály telefonhasználati szokásaira vonatkozóan: általánosságban elmondható, hogy a korosztályba tartozók ébredés után az alkalmazások közül először a Facebookra és a Messengerre pillantanak, ugyanakkor, míg a fiatalabbak elsősorban a vizuális, gyors tartalmakat keresik, és arra kíváncsiak, hogy mi történt az Instán vagy a TikTokon, amíg aludtak, addig az idősebbek inkább információkereséssel vagy üzenetváltással indítják a napot.
Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi - tették hozzá.
Érdekes jelenségnek nevezték, hogy a felhasználók jellemzően túlbecsülik a képernyőidejüket, a vizsgálat résztvevőinek készülékére telepített alkalmazás ugyanis a becsültnél lényegesen - mintegy két órával - kevesebb telefonhasználatot igazolt az önbevallásban szereplőnél.
A kutatás a telefonhasználat és a mentális állapot közötti összefüggésekre is rávilágít, azok például, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, inkább önreprezentációra, identitásmegerősítésre és a valóság előli menekülésre használják a közösségi médiát, mint kapcsolattartásra, ezzel szemben azok, akik jobb érzelmi állapotban vannak, lényegesen ritkábban használják a közösségi médiát a menekülés vagy az unaloműzés eszközeként.
A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik, általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik - közölték.
A napi képernyőidő alakulása ugyanakkor szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel eltöltött idővel is - derült ki a többváltozós statisztikai elemzésből.
A különféle platformok és alkalmazások használatát jelentősen befolyásolja az életkor, a napi rutin, a lakóhely és az aktuális mentális állapot, tehát a telefonhasználatunk nem csupán technikai, hanem összetett társadalmi és pszichológiai jelenség is.