A hazai szilvatermés elmarad az átlagostól, de nem éri el a legrosszabb évek mélypontját sem – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményéből.
A vártnál gyengébb szilvatermésre számíthatunk 2024-ben Magyarországon – jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Bár az idei szezon nem tekinthető katasztrofálisnak, a szilva becsült mennyisége jelentősen elmarad a szokásos 60 ezer tonnás átlagtól: mindössze 40-50 ezer tonnával kalkulálnak a szakemberek.
A termés minősége és mennyisége területenként eltérő képet mutat. Az északkeleti országrész – amely a hazai szilvatermesztés közel felét adja – viszonylag jól teljesít, itt közepes vagy akár jó eredmények is várhatók. Ugyanakkor Bács-Kiskunban, Pest vármegyében és a Dunántúlon már inkább gyenge termés mutatkozik.
A gyenge eredmények hátterében főként az időjárási tényezők állnak: a tavaszi fagyok és a légköri aszály különösen megviselték az ültetvényeket. A NAK szerint az öntözés ma már kulcsfontosságú a termésbiztonság szempontjából, különösen a gyengébb adottságú területeken. Bár az erős alanyokra oltott fák jobban viselték a kedvezőtlen körülményeket, az ország szilvatermelőinek többsége komoly kihívásokkal szembesül.
A hazai szilvatermő terület is folyamatosan csökken: míg tíz évvel ezelőtt még 8 ezer hektáron folyt termelés, mára ez 6 ezer hektár alá esett. A leszüretelt szilva mintegy fele feldolgozóipari célra kerül, míg a friss gyümölcsként értékesített mennyiség csökkenő tendenciát mutat. Az export a korábbi évekhez képest erősen visszaesett: a 2020 előtti 10 ezer tonnás kivitel mára mindössze 2-3 ezer tonnára zsugorodott, míg a behozatal ehhez képest is szerény.
A Kamara közlése szerint a szilva még mindig biztonságosabban termeszthető hazánkban, mint például a kajszi, azonban fejlesztésekre van szükség. A NAK koordinálásával zajló projekt célja olyan fajták és termesztéstechnológiai megoldások bevezetése, amelyek jobban alkalmazkodnak a hazai klímához és a változó környezeti feltételekhez.