Október 31. a reformáció napja: Luther Márton 95 tétele elindította Európa szellemi megújulását, mely ma is formálja a világot.
Október 31-én a keresztény világ a reformációra emlékezik. E napon, 1517-ben Luther Márton 95 tételével új korszakot indított el, amely örökre megváltoztatta Európa arculatát. A reformáció hatása ma is érezhető hitben, kultúrában és gondolkodásban egyaránt.
Október 31-én világszerte a reformációra emlékeznek. Ezen a napon, 1517-ben Luther Márton, német Ágoston-rendi szerzetes, a hagyomány szerint 95 tételét tűzte ki a wittenbergi vártemplom kapujára – ezzel elindítva azt a mozgalmat, amely örökre megváltoztatta Európa vallási és szellemi arculatát.
A reformáció nem csupán egyházi megújulás volt, hanem szellemi és kulturális forradalom is. Hatása átszőtte a művészeteket, a zenét, a filozófiát, a társadalomfejlődést és a politikai gondolkodást. Luther fellépését követően X. Leó pápa 1520-ban bullával kiközösítette őt, mire Luther nyilvánosan elégette az iratot, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal.
A szakadás után formálódott meg az evangélikus egyház, míg Kálvin János tanításai nyomán létrejött a református felekezet. A reformáció központi üzenete – az emberi lelkiismeret szabadsága és az Ige közvetlen megismerhetősége – ma is időszerű.
A reformáció szellemisége nyomán született meg az a kulturális közeg, amelyből kiemelkedtek olyan alkotók és gondolkodók, mint Kálvin, Károli Gáspár, Bethlen Gábor, Milton, Orániai Vilmos, Bach, Kant, Csokonai, Kierkegaard, Arany János, Tisza István, Ady Endre, Bibó István.
Mindannyiuk életműve más-más módon, de ugyanahhoz a gondolathoz kapcsolódott: a hit, az értelem és a közösség erejéhez.
Magyarországon és a Kárpát-medence protestáns gyülekezeteiben október 31. ma is közösségi élmény. Ilyenkor templomok, iskolák és egyházi intézmények emlékeznek arra, hogy a reformáció nemcsak múlt, hanem élő örökség – a tudás, a lelkiismeret és a megújulás szabadságának ünnepe.