A Katalin-naphoz kapcsolódó népi időjóslatok évszázadok óta segítik az embereket a tél megítélésében. Megmutatjuk, mit jelent, ha „Katalin kopog vagy locsog”, és milyen hagyományok kötődnek ehhez a naphoz.
A Katalin-nap az egyik legismertebb időjósló nap a magyar hagyományban. A népi megfigyelések szerint a november 25-i időjárásból következtetni lehet a karácsonyra és januárra is.
Régen, amikor még nem létezett modern meteorológiai előrejelzés, az emberek saját tapasztalataikra és megfigyeléseikre támaszkodva próbálták előre jelezni az időjárást. A novemberi napok közül különösen nagy figyelmet kapott november 25., Katalin napja, amelyhez nemcsak időjárási jóslatok, hanem több népszokás is kötődik.
A legismertebb mondás így szól:
„Ha Katalin kopog, karácsony locsog; ha Katalin locsog, karácsony kopog.”
A hiedelem szerint:
Ha Katalin-napon fagyos az idő, akkor karácsonykor enyhébb, csapadékos idő várható.
Ha november 25-én esik (bármilyen halmazállapotú csapadék), akkor karácsony táján hidegre és fagyra számíthatunk.
A néphagyomány úgy tartja, hogy Katalin megmutatja a januári időjárást is, vagyis e nap alapján a tél későbbi alakulására is lehetett következtetni.
A Katalin-nap nemcsak az időjárásról szólt: a néphagyomány házasságszerző szentként tartotta számon.
A régi időkben a fiatal férfiak női ruhaneműt tettek a párnájuk alá, bízva abban, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
A lányok ágat tettek vízbe Katalin-napján, amelyet Katalin-ágnak neveztek. A szokás decemberben is élt:
december 4.: Borbála-ág,
december 13.: Luca-ág.
Ha az ág karácsonyig kivirágzott, az a hiedelem szerint közelgő férjhez menetelt jelzett.
A hagyomány úgy tartotta, hogy Katalin-nap után már nem illik bálokat rendezni, így november 25-e számított az utolsó napnak, amikor még szervezhettek táncos mulatságokat.