Február az év második, egyben utolsó téli hónapja, amelyhez számos jeles nap, évforduló, farsangi hagyomány és népi időjárási megfigyelés kapcsolódik. Összefoglaló egy helyen.
Február az év második hónapja, amely a tél lezárását és a tavasz közeledtét jelzi. A hónaphoz számos jeles nap, farsangi esemény, vallási évforduló, valamint népi időjárási megfigyelés és babona kötődik, amelyek évszázadok óta meghatározzák a hagyományokat.
Február a Gergely-naptár szerint az év második hónapja, szabályos években 28, szökőévekben pedig 29 nappal. Ez az időszak a tél utolsó szakasza, amikor már egyre többen várják a hideg enyhülését és a tavasz első jeleit. Bár a csillagászati tél még tart, a meteorológiai tél február végével lezárul, ami különös jelentőséget ad a hónapnak.
A február nemcsak az évszakváltásról szól: ilyenkor zajlik a farsangi időszak, amelynek világszerte ismert eseményei közé tartozik a riói karnevál és a velencei karnevál, míg Magyarországon a busójárás számít kiemelkedő hagyománynak. Gyakran februárra esik a húshagyó kedd és a hamvazószerda is, amelyek a nagyböjt kezdetét jelzik.
A hónap elejétől végéig számos népi időjárási megfigyelés és babona kapcsolódik februárhoz: a medve árnyékától kezdve Dorottya, Julianna és Mátyás napjáig sokan ma is figyelik az időjárás alakulását. Ezek a hagyományok nemcsak a múltat idézik, hanem betekintést adnak abba is, miként próbálták elődeink értelmezni a természet változásait.
A hagyomány szerint február 2-án, ha a barna medve, ha kijön az odvából és meglátja az árnyékát - azaz, ha süt a nap - akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél.
Az európai hagyomány szerint, február 2-án, gyertyaszentelő napján, ha borús idő van, akkor a medve kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Nagy valószínűséggel ez a tél utolsó próbálkozása és hamarosan enyhül az idő.
Balázs napjához kapcsolódó időjárási megfigyelés: ha ezen a napon esik, akkor nyáron a jég elveri a termést. Abból a célból, hogy a madarak ne bántsák a termést a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét.
Szent Balázs napja a katolikus egyházban: Egykor Szent Balázs püspököt mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. Legendája szerint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkát nyelt.
Régen e napon volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe és imát mondott.
Balázs napja a magyarság körében az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak. Ez az úgynevezett „balázsjárás.”. A balázsjárás, akárcsak a március 12-i gergelyjárás, a sovány pénzű tanítók jövedelem-kiegészítését jelentette.
Február 4-e a Rákellenes Világnap, amelyet a 2000-es párizsi rákellenes világkongresszuson alapítottak a daganatos megbetegedések elleni küzdelem jegyében.
A Dorottya napi időjárási népi megfigyelés szerint:"Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." Vagyis, ha Dorottya-napkor fagy, akkor Julianna napjára (február 16-án) megenyhül az idő.
De fordítva is igaz, azt is tartják: "Ha Dorottya locsog, Julianna kopog." (Julianna napja február 16-a)
A házasság világnapját (World Marriage Day) minden évben február második vasárnapján ünneplik, így 2026-ban február 8-ra esik ez a dátum.
Biztonságos Internet Nap (Safer Internet Day) 2026. február 10.
Ez a globális mozgalom 2004-ben kis kezdeményezésként indult. Ma már több mint 160 országban mozgat meg embereket minden februárban azért, hogy az internet biztonságosabb és pozitívabb hely legyen.
1993. óta II. János Pál pápa kezdeményezésére minden évben február 11-én tartják. A nap célja a figyelem felhívása a betegekre, a gondozókra és az egészségügyi dolgozókra, valamint a méltóság és a megfelelő ellátás biztosítása. A dátum a Lourdes-i Szűz Mária-jelenés emléknapjához kapcsolódik.
Szent Bálint vagy Szent Valentin napja. Ezen a napon az emberek világszerte apró ajándékkal, virággal lepik meg kedvesüket, szeretteiket.
Bálint napi időjóslás: A Bálint napi időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek régen.
Julianna napjára általában már megenyhül az idő.
De a havazás sem volt ritka jelenség e napon. "Julianna megrázza a dunnáját" - szokták is mondani, és azt is, hogy: "Bolondoznak a Julisok."
Julianna napjától az idő melegebbre fordulását várták már mindenütt.
Húshagyókedd a farsangi időszak utolsó napja. Ez egy mozgó egyházi ünnep
Hamvazószerda a farsangi időszakot követő első nap, és a negyvennapos nagyböjt kezdete.
Zsuzsanna napi népi időjárási jóslat: Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az már a tavasz közeledtét jelzi. Ha magasan száll, akkor az, szintén azt jelzi, hogy közel a jó idő. Ha nem szólal meg a pacsirta, vagy ha alacsonyan repül, akkor még hideg idő várható.
Ezt a napot szerencsétlennek is tartották, ezért semmilyen munkához nem fogtak, az asszonyok nem nyúltak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás. Úgy tartották, hogy ezen a napon nem szabad szántani, sem vetni, mert üszkös lesz a gabona.
Szent Péter napi időjárási megfigyelés: "Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő". Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József napkor is.
Mátyásról azt tartják, ha talál jeget megtöri, ha nem talál csinál. Ha Mátyás napján esik az eső, akkor elveri a jég a termést. Ha Mátyás napján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik. A Mátyás-napi időjárásból a tojásszaporulatra is jósoltak. A hideg idő jó termést jelentett, a szeles kevés tojást. Továbbá, a Mátyás napján fogott hal az egész évi halászat szerencsés előjele.