Március 4. az elhízás világnapja. Világszerte minden hatodik felnőtt elhízott, Magyarországon a lakosság több mint 60%-a túlsúlyos. Okok, kockázatok, statisztikák.
Március 4-én tartják az elhízás világnapját, amely a túlsúly és az elhízás globális egészségügyi kockázataira hívja fel a figyelmet. Világszerte több mint kétmilliárd ember túlsúlyos, és minden hatodik felnőtt elhízott. A probléma Magyarországot is súlyosan érinti: a lakosság több mint 60 százaléka küzd súlyproblémával. Az elhízás szoros összefüggésben áll a II. típusú cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a szív- és érrendszeri betegségekkel.
Minden évben március 4-én rendezik meg az elhízás világnapját, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a túlsúly és az elhízás egyre súlyosbodó globális problémájára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint kétmilliárd ember él túlsúllyal, és minden hatodik felnőtt elhízottnak számít, mivel testtömegindexe (BMI) eléri vagy meghaladja a 30-at.
Az elmúlt öt évtizedben az elhízottak száma globálisan megháromszorozódott, így a jelenség ma már népbetegségnek tekinthető.
A túlsúly és az elhízás meghatározására a testtömegindexet (BMI) használják:
Túlsúlyos: BMI 25 felett
Elhízott: BMI 30 felett
Jelenleg a 18 év feletti lakosság közel 40 százaléka túlsúlyos világszerte.
Magyarországon a túlsúly és az elhízás együttesen a társadalom több mint 60 százalékát érinti, ami európai összevetésben is magas arány.
Az európai felnőttek 42 százaléka nem végez elegendő fizikai aktivitást. A WHO felmérése szerint a gyermekek és fiatalok 83 százaléka nem mozog annyit, amennyi az egészséges fejlődéshez szükséges.
A gyermekkori túlsúly különösen aggasztó, mivel a túlsúlyos gyermekek nagyobb eséllyel válnak elhízott felnőttekké.
Egy európai átlagpolgár naponta mintegy 500 kalóriával fogyaszt többet, mint 40 évvel ezelőtt. A feldolgozott élelmiszerek, cukros italok és a gyorséttermi kínálat elterjedése jelentősen hozzájárult a kalóriabevitel növekedéséhez.
Az irodai munkavégzés és a képernyő előtt töltött idő növekedése csökkenti a napi energialeadást. Egy átlagos európai naponta több mint öt órát tölt ülő tevékenységgel.
A túlsúly nem csupán esztétikai kérdés. Számos krónikus betegség kialakulásával hozható összefüggésbe:
A II. típusú cukorbetegség 80 százaléka
A magas vérnyomás 55 százaléka
Az ischaemiás szívbetegségek 35 százaléka
köthető a pluszkilókhoz európai adatok szerint.
Az elhízás következtében kialakuló betegségek jelentős, több tízmilliárd forintos többletterhet rónak az egészségügyi rendszerre és az államháztartásra.
Az elhízás világnapja nem csupán figyelemfelhívó esemény, hanem szakpolitikai és társadalmi párbeszédre is lehetőséget teremt. A szakértők szerint a megelőzés kulcsa:
a rendszeres testmozgás
a kiegyensúlyozott táplálkozás
a korai, gyermekkori prevenció
az egészségtudatos szemlélet erősítése
Az adatok alapján az elhízás nem egyéni kudarc, hanem összetett társadalmi jelenség, amely hosszú távú, rendszerszintű megoldásokat igényel.
Március 4. - az elhízás világnapja - arra emlékeztet, hogy a túlsúly és az elhízás globális egészségügyi kihívás. Minden hatodik felnőtt érintett, Magyarország pedig az európai rangsor élmezőnyében szerepel.
A megelőzés és a tudatos életmód nemcsak az egyéni egészség, hanem a társadalom egészének fenntarthatósága szempontjából is kulcsfontosságú.