Virágvasárnappal indul a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán át vezet a húsvéti feltámadás ünnepéhez.
Virágvasárnap a keresztény hagyományban a nagyhét kezdete, amely Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik. A liturgiában barkaszentelés, körmenet és a passió felolvasása szerepel, amely Jézus szenvedésének és halálának történetét idézi fel, elvezetve a húsvéti feltámadás ünnepéhez.
Virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül elvezeti a híveket feltámadásának ünnepére, a húsvétra.
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott, pénteki közleményében.
A virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia részeként a pap megáldja a barkaágakat.
Ez a vasárnap az "Úr szenvedésének vasárnapja" néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Krisztus szenvedéstörténete, a passió. A Katolikus Egyház ezzel kifejezi hitét, hogy a jeruzsálemi bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be.
"Ezáltal hozza el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja" - olvasható az MKPK közleményében.