Állandó kiállítás várja a látogatókat a soproni bencés templomhoz tartozó kolostor kerengőjében és káptalantermében: az interaktív tárlat a gótika és a barokk jegyeit viselő műemléktemplom építészeti és történeti értékeit mutatja be.
Szombattól állandó kiállítás várja a látogatókat a soproni bencés templomhoz tartozó kolostor kerengőjében és káptalantermében: az interaktív tárlat a gótika és a barokk jegyeit viselő műemléktemplom építészeti és történeti értékeit mutatja be.
Elkészült a műemlék-együttes turisztikai vonzerejét növelő fejlesztés, amelyet 164,6 millió forinttal támogatott az Európai Unió és a magyar állam a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében - mondta a kiállítás bemutatása előtt Horváth László templomigazgató az MTI-nek pénteken.
A templomtérben információs táblák keltik fel a látogatók érdeklődését a bővebb ismeretszerzésre. A templom történetéről, képzőművészeti értékeiről az alaposabb, részletesebb tájékozódást három nyelven - magyarul, németül és angolul - számítógépes terminálok segítik.
Mostantól látogatható az ősszentély is, amelyre a régészeti kutatás alkalmával bukkantak a szakemberek. Sopron első miséző helye volt a 13. század közepétől az ősszentély, amely alkalmat kínál a 21. század emberének az imádkozásra, a meditációra. Az ősszentély közelében a gyerekek számára különleges látványosságot alakítottak ki: bábokkal elevenítik meg a templom történetének jeles eseményét, III. Ferdinánd 1625-ös megkoronázását. Ezen túl életre keltik a templomépítés legendáját is. E szerint kecskék kapartak ki a földből egy ládát, és a benne őrzött kincsekből emelték a szakrális épületet, amelyet máig Kecske-templomnak is neveznek. A valóság azonban távol áll a legendától, mivel az elnevezés a 14. századi építtető Gaissel patrícius családról emlékezik meg. A név magyarul kecskegidát jelent - jegyezte meg a templomigazgató.
A kerengő a kiállításnak ad helyet, részben a ferences, részben a bencés múlt főbb történéseit tárják a látogatók elé, mivel a templomban négy évszázadon keresztül a ferencesek szolgáltak, 1802 óta pedig a bencések használják.
A 14. században emelt káptalanterem pedig különleges építészettörténeti értékekkel, gótikus kőfaragásokkal gyönyörködteti a vendégeket. Az altemplomot részben urnás temetkezőhellyé, részben kiállító térré alakították. Az ott látható tárgyi emlékek a középkori temetkezési szokásokat villantják fel.
Horváth László szólt arról is, hogy a Fő téren álló műemléktemplom számára rövidesen elkészülnek a padok, mivel a korábbi ülőhelyeket a templom felújításakor leszerelték. Egyúttal a fűtést és a világítást is korszerűsítették. Hátra van még a templomhajó kő- és falrestaurálása, erre a munkára ugyancsak pályázati forrást keresnek - mondta el a templomigazgató.