Több uniós ország a szociális juttatások megnyírbálásában gondolkodik.
Támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását az osztrák kancellár, Németországban is hasonló intézkedést hozhatnak. Nagy-Britannia is lépéseket tesz.
Ausztria
A Kronen Zeitung vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann kancellár elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: "nyitott lenne" az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra.
A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.
Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.
Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.
Angliában is
David Cameron miniszterelnököt a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában a brüsszeli EU-csúcson pénteken elért reformegyezségről, illetve a brit EU-tagság sorsáról szombaton hivatalosan is meghirdetett, június 23-ára kiírt népszavazásról kérdezték.
A műsorban arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a "nagy vívmány" ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.
A Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgárok jelenleg családi pótlékra jogosultak azon gyermekük esetében is, aki nem él velük a szigetországban.
Mint ismeretes, az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit.
David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat.
Németország
Steffen Seibert kormányszóvivő hétfői sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy sikerült "méltányos" megállapodást kötni a családi pótlékról, amelyről azonban az Európai Bizottságnak még el kell készítenie jogszabály-javaslatát, és meg kell tartani az uniós tagságról szóló brit népszavazást.
Amennyiben a brit választók hazájuk uniós tagsága mellett döntenek, a német kormányban megbeszélések kezdődhetnek a családi pótlék szabályainak változtatásáról - mondta.
A kormányszóvivői tájékoztató után a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) a pénzügyminisztérium adatait pontosítva részletes statisztikát közölt a családi pótlék szabályozásának lehetséges változásával összefüggésben. Adatai szerint a német állam 2015 végén mintegy 120 ezer olyan nem német állampolgárságú gyerek után fizetett családi pótlékot, aki nem Németországban lakott.
A legnagyobb csoportot a lengyel állampolgárságú gyerekek alkotják 55 ezer fővel.
A második a francia gyerekek csoportja 16 900 fővel.
A harmadik helyen a romániai állampolgárságú gyerekek állnak 9000 fővel.
A negyedik a cseh gyerekek csoportja 7700 fővel.
Az ötödik a magyar állampolgárságú gyerekek csoportja 5900 fővel a BA kimutatása szerint.
A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tovább tanul. A családi pótlék összege az első és a második gyerek után havi 190 euró (58 300 forint), a harmadik gyerek után 196 euró, a negyedik és az összes többi gyerek után 221 euró.
Fotók: Irányausztria.hu, Pecsma.hu