Az Állami Számvevőszék Sárvár gazdálkodásáról

Sárvár pénzügyi egyensúlya rövid- és középtávon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére viszont az önkormányzatnak fel kell készülnie – ez a lényege az Állami Számvevőszék elemzésének.

A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt döntött úgy az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy ellenőrzi a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét.

A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgálták az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét.

A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte.

Lapunk a múlt év végén közölte az ÁSZ Szombathellyel kapcsolatos elemzését, most pedig a Sárvárral kapcsolatos észrevételeket közöljük.

A dokumentumot az ÁSZ a szerdai napon juttatta el szerkesztőségünknek.

---

Sárvár Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről

Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. A 2011. év tavaszától kezdődően négy ütemben vizsgáltuk az önkormányzatok egy-egy csoportjának pénzügyi helyzetét. A megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi önkormányzatok helyzetelemzését a városi önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének ellenőrzése követte.

A városi önkormányzatok ellenőrzésének célja

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy milyen körülmények befolyásolták a városi önkormányzat pénzügyi helyzetét, az adósság létrejöttét, az önkormányzat gazdálkodása biztosította-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007. január 1. – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végeztük. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. – 2011. június 30. közötti volt.

Sárvár Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete

Az Önkormányzat a 2010. évi működési célú kiadásaiból 2218,4 millió Ft-ot (71,3%-ot) a kötelező, 892,4 millió Ft-ot (28,7%-ot) az önként vállalt feladatai ellátására fordította. Az önként vállalt feladatok a középfokú oktatás biztosításához, bölcsőde és zeneiskola fenntartásához, a Művelődési Központ és Könyvtár, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság működtetéséhez, továbbá egyházak, illetve egyház által fenntartott általános iskola, civil és egyéb szervezetek támogatásához kapcsolódtak.

A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között minden évben működési forrástöbbletet mutatott összességében 2344,0 millió Ft-ot.

A vizsgált időszakban az Önkormányzat 4385,3 millió Ft értékű fejlesztést (beruházást és felújítást) fejezett be. A 2010. év végén folyamatban lévő 1699,3 millió Ft tervezett bekerülési költségű fejlesztésekhez 2010. december 31-ig 446,8 millió Ft kifizetést teljesítettek. A fejlesztésekhez kapcsolódóan a 2010. évet követően 1164,5 millió Ft kötelezettséget vállalt az Önkormányzat, amelyet hitelből, EU-s támogatásból, valamint saját forrásból tervez finanszírozni.

Az Önkormányzat a felhalmozási költségvetésében – a 2007. évet kivéve – felhalmozási forráshiánnyal rendelkezett, amely a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett. A 2010. évi kiugró (﷓2252,2 millió Ft) felhalmozási hiányt a Gyógyfürdő Kft-ben történő törzstőke emelés, továbbá az előző években megkezdett fejlesztések 2010. évben teljesült kiadásai eredményezték. A 2010. évi törzstőke emelés fedezete teljes egészében a 2008. évben kibocsátott kötvény, míg a fejlesztések forrása közel 60,0%-ban EU-s forrás volt. A működési forrástöbblet ellenére a felhalmozási forráshiány finanszírozása külső forrás bevonásával volt biztosítható.

Az Önkormányzat adósságállománya 2006. év végéről 2011. év I. félév végére 674,2 millió Ft-ról 2165,2 millió Ft-ra nőtt. A várható kötelezettségek (tőke, kamat és egyéb költség) összege a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011-2013. években 318,8 millió Ft, valamint 1284 ezer CHF. Az Önkormányzat 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 80,1 millió Ft volt, melyből lejárt tartozása 1,7 millió Ft (2,1%), ennek teljes összege 30 nap alatti lejáratú. A kezességvállalásaiból adódóan 14 732 ezer CHF összegű terhe jelentkezhet, amennyiben a Gyógyfürdő Kft. a kibocsátott két kötvényére vonatkozó kötelezettségeit, továbbá a 150,0 millió Ft folyószámlahitel visszafizetését nem teljesíti. Az összes kötelezettség teljesítésére fedezetet nyújt a hosszú és rövid lejáratú betétek, a pénzmaradvány, a nettó működési jövedelem, a mérlegben kimutatott követelésállomány behajtásából származó forrás, valamint a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 350,7 millió Ft és 6824 ezer CHF, amelyek törlesztését, a jelenlegihez képest változatlan működési jövedelemtermelő képességet feltételezve a működési jövedelem biztosítani fogja. További forrásnövekedést jelenthet az idegenforgalmi és iparűzési adóbevételek növekedése, amelyet a fürdőfejlesztéshez kapcsolódó idegenforgalom növekedésére, új szálláshelyek építésére alapoznak.

A gazdasági társaságoknak, – amelyekben az Önkormányzat minősített többségi tulajdonnal rendelkezik – 2011. évtől 245,8 millió Ft szállítói tartozást, – amelyből a lejárt tartozás a 2011. év I. félévben 5,2 millió Ft volt – egy gazdasági társaságának, a Gyógyfürdő Kft-nek 13 424 ezer CHF és 488 ezer EUR kötelezettséget kell rendezni. Kockázatot hordoz az Önkormányzat számára, ha ezek nem teljesítése miatt – csőd és felszámolás esetén – a bíróság korlátlan és teljes felelősséget állapít meg az Önkormányzat terhére. Azonban a Kft. pénzügyi egyensúlyi helyzete stabil volt a vizsgált időszakban.

Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (eszközök értékesítése, bérbeadása, helyi adóbevételek növelése, szolgáltatások, intézményi térítési díjak növelése, valamint a feladatváltozásokkal együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), amely együttes hatásaként 189,2 millió Ft volt a megtakarítás és többletbevétel egyenlege.

A korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett két szabályszerűségi javaslatot megvalósították, a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket valamint az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait – elkülönítetten – a jogszabályban előírtaknak megfelelően mutatták be.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid- és középtávon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie.

Javaslatok a Polgármesternek

• Folyamatosan tájékoztassa a Képviselő-testületet az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetéről, kezdeményezzen szükség esetén intézkedéseket a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében, valamint képezzen elkülönített tartalékot a jövőbeni adósságszolgálat teljesítésére.
• Kísérje folyamatosan figyelemmel a 100%-os tulajdoni hányadú gazdasági társasága kötelezettségeinek alakulását, az Önkormányzat likviditására, pénzügyi-egyensúlyi helyzetére gyakorolt hatását.
• Vizsgálja felül teljes körűen a tervezett beruházásokat és a megvalósuló létesítmények fenntartásának jövőbeni pénzügyi kihatásait, szükség esetén tegyen javaslatot a Képviselő-testületnek a tervezett beruházásokkal kapcsolatos döntések módosítására, amelyben figyelembe veszik az Önkormányzat pénzügyi lehetőségeit, és a kötelező feladatellátás elsődlegességét.
• Mutassa be a Képviselő-testületnek az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor a várható – kamat- és törlesztési – kötelezettségeket és az árfolyamkockázatot. Kezességvállalás, garancia és helytállási kötelezettségvállalásról szóló döntésnél mutassa be azok pénzügyi kockázatait is. Gondoskodjon arról, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselő-testületi előterjesztések tartalmazzák a visszafizetés forrásait.
• Mutassa be a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.