Czika Lászó fotóival.
Az Opel szentgotthárdi gyára az elmúlt 20 év folyamatos fejlődésének köszönheti, hogy a General Motorstól megkapta a legújabb, 500 millió eurós beruházással épülő motorgyár projektjét - mondta Ernest Hofmann, a gyár egykori, első vezérigazgatója Szentgotthárdon, a cég fennállásának 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
A rendezvényre Szentgotthárdra hozták a budapesti Közlekedési Múzeumból az első itt gyártott Opel Astrát, amelyet 1992. március 13-án Antall József akkori miniszterelnök kormányzott le a szerelősorról. Az "Íme az első" felirattal ellátott kocsi a saját lábán gurult vissza a gyárba, ahol a szentgotthárdiak hétfőn délután ünnepség keretében fogadták.
A szentgotthárdi autó az első Astra modell volt, azóta már a negyedik generáció fut az utakon. A gyár hat éven keresztül több mint 80 ezer Astrát szerelt össze. Az Opel később újabb fejlesztések eredményeként motorok és sebességváltók gyártására állt át, 1991. és 2010. között 735 millió eurót fektetett be Magyarországon.
Solt Tamás jelenlegi vezérigazgató az ünnepségen felidézte, hogy az első Astra legyártása nem csak a magyarországi személygépkocsi-gyártás újjáéledésének, hanem a gazdasági rendszerváltásnak is a szimbóluma lett. Emlékeztetett arra, hogy az akkori mintegy 650 munkatársból még ma is 160-an itt dolgoznak.
Beszámolt arról, hogy áprilisban kezdődik a próbaüzem az új gyárban, ahol az Opel teljes személyautó-kínálatában alkalmazott, korszerű motorokat fogják gyártani, a rendes üzem az év végén indul. Az üzem mintegy 400 új gépének kétharmada már megérkezett. A motorgyár 800 új munkahelyet teremt, tavaly már felvettek 178 dolgozót, és az idén, illetve a következő két évben évi 200-zal bővül a létszám.
A gyárigazgató felidézte azt is, hogy az Opel mint cég az idén ünnepli fennállásának 150 éves évfordulóját. Az ünnepségen kiállítottak egy varrógépet, egy kerékpárt és három személygépkocsit, az elmúlt másfél évszázad termékeit, amelyekkel az Opel Németország egyik vezető cégévé, és a világ meghatározó járműgyártójává vált. A sort egy Opel Ampera az első, sorozatban gyártott, megnövelt hatékonyságú elektromos járműve, az idei "Év autója" zárta.
Czika László fotói az ünnepségről:
Képek az első Opel hazaérkezéséről
Háttér
A 150 éves Opel 20 éve telepedett meg Magyarországon, szentgotthárdi üzemének, a magyarországi autógyártás egyik központjának létrehozására és fejlesztésére összesen 735 millió eurónyi tőkét fektetett be az évek során.
A Rába, korábban más célra épült 43 ezer négyzetméteres csarnokában 500 millió német márkás beruházást követően kezdete meg működését 1992 március 13-án Szentgotthárdon a General Motors Hungary összeszerelő üzeme. Akkor évente 15 ezer Opel Astra személygépkocsi gyártását tervezték és a motorgyártás is elindult, még abban az évben.
Az üzem az akkori legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő technológiával működött. Az első Szentgotthárdon gyártott Opel Astrát Antall József egykori miniszterelnök vezette le a gyártósorról, aki az avatóünnepségen fontosnak nevezte, hogy egyszerre jelent meg Magyarországon az amerikai és német technológia és tudás.
Az első Szentgotthárdon készült 1,4 literes motorral szerelt Opel Astra ára 1 millió forint alatt maradt, de az 1,6 literes változat is csupán 100 ezer forinttal haladta megy az egymilliót. Az első autót a Budapesti Közlekedési Múzeumnak ajánlották fel, ez a gépkocsi tért vissza most a 20 évfordulóra saját kerekein gurulva a szentgotthárdi gyárba.
Az ezredik Opel Astra 1992 május 19-én készült el, ekkorra a németországi Bochumból már irányvonatokkal szállították az alkatrészeket Szentgotthárdra és országszerte egymás után nyíltak az autókereskedések. Az első három hónapban több mint kétezer új Opel Astrát értékesítettek.
Szeptemberre már 1700 köbcentis, katalizátoros motorokkal is szerelték az Astrák karaván változatát, októberben felavatták az új motorgyártó üzemet és az év végére az eladott Opel Astra gépkocsik száma már meghaladta a 7700-ta, a márkakereskedések és szervízek száma peig a negyvenet. Az autó közkedveltéségét mutatja, hogy a következő félévben több Astrát adtak el, mint az azt megelőző évben összesen.
A híradások 1994 január végén már a százezredik szentgotthárdi Opel motor elkészüléséről szóltak, addigra a Rába-parti városban összeszerelt autók száma már meghaladta a 23 ezret, amiből 17 ezer Magyarországon talált gazdára.
Érdekességként számolt be a sajtó még 1994 szeptemberében arról, hogy kínai exportra is gyártanak autókat a szentgotthárdi gyárban, 500 darab lépcsőshátú Opelt szállítottak a távolkeleti országba, amelyeket légkondícionálóval és metálfestéssel rendeltek, de katalizátor nélkül, mert akkoriban Kínában még nem forgalmaztak ólommentes benzint.
Az úgynevezett lépcsőshátú modellek sorozatgyártását 1995-ben kezdték meg Szentgotthárdon. A gyár életében a következő nagy lépés az új hengerfej gyártó üzem átadása volt, amelyet 235 millió márkás beruházást követően 15 ezer négyzetméter alapterületen építettek fel és ahol akkor évente 460 ezer darab hengerfej gyártását tervezték. Az új üzemet Göncz Árpád akkori köztársasági elnök avatta fel.
A magyarországi Opel összeszerelés esetleges leállításáról 1998-ban esett szó először, de már akkor is előre bocsátották, a szentgotthárdi gyárra továbbra is számítanak, ott fokozatosan a motor- és hengerfejgyártásra összpontosítanak. Akkorra már 75 ezer Opel készült el, évente több mint 9 ezer Astrát szereltek össze Szentgotthárdon, az elkészült autók 70 százalékát Magyarországon értékesítették.
Egy új sebességváltó gyár építését 1998 áprilisában jelentették be a GM-Opel vezetői 230 millió márkás beruházással, ugyanebben az évben december 14-én legördült az utolsó Szentgotthárdon gyártott Opel Astra a szerelőszalagról. A népszerű Astrákat ezután Lengyelországban az időközben felépült gliwcei üzemben gyártották tovább.
A szentgotthárdi autógyártásnak ezután még adott némi időt egy több ezer darabos kínai megrendelés, egy ideig még Vectrák készültek itt, de végül 1999. november 24-én végképp megszűnt az autógyártás, ugyanis az új sebességváltó gyárat 140 millió eurós beruházást követően már az autó-összeszerelő üzem csarnokában rendezték be.
A gyár egykori festőüzemében pedig a szintén a General Motorshoz tartozó Allison Transmission helyezte el gyártósorát. A 7,5 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően autóbuszokba, nagyobb teherautókba, speciális járművekbe, például tűzoltókocsikba gyártanak automata sebességváltókat. Tavaly az Allison egy új sebességváltó gyárat épített fel és már egy új 13 ezer négyzetméter alapterületű csarnokban folytatja a termelést.
A motorgyártás és a sebességváltó-gyártás az évek alatt folyamatosan fejlődött Szentgotthárdon, és noha az autóipari recesszió őket sem kerülte el, végig igyekeztek megtartani dolgozóikat. A gyár vezetői 2009-ben például négy naposra csökkentették a munkahetet, az ötödik napon pedig képzésben részesítették a dolgozókat.
Az új motorgyár alapkövét tavaly áprilisban Orbán Viktor miniszterelnök rakta le és ezzel kezdetét vette egy újabb, minden eddiginél nagyobb szabású 500 millió eurós fejlesztés. Az új motorgyár a tervek szerint 2012 végén kezdi majd meg a termelést, ahol közös gyártóberendezéseken készül majd három különböző motorcsalád. A motorgyár 800 munkahelyet teremt, de a beruházásnak köszönhetően a beszállítóknál az új munkahelyek számát több ezerre becsülik.