Hirdetés

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

2015.11.15

Homokos part Liesingben, okos konyhával az élelmiszerhulladékok ellen.

Hirdetés

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja

Fennállása óta először látható polip a Schönbrunni Állatkertben. Az új lakó kedvenc időtöltése, hogy akváriumának üvegéhez tapadva a látogatókat figyeli.

„Nyolc kart kell koordinálnia, tanulékony és reagál a gondozóira” – meséli az állatkert igazgatója, Dagmar Schratter intézményük legújabb sztárjáról, a polipról, akinek egyelőre még nincs neve. „Lenyűgöző teljesítmény, ha belegondolunk, hogy a csigákkal állnak szoros rokonságban” – teszi hozzá. Az új lakó az Akvarienhausban (AkváriumHáz) kapott helyet és kedvenc időtöltése, hogy az akváriuma falához tapadva a látogatókat szemléli.

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

A közönséges polip a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceánban honos, és gyakori alapanyaga a mediterrán konyha ételeinek. Ha nem őt eszik meg, akkor rákokkal és kagylókkal táplálkozik. Magányosan él, ráadásul nem túl sokáig. A természetben 1-2 év, emberi gondozásban 3 év a várható életkoruk. Karjai segítségével úszik, mászik, ha pedig fenyegetve érzi magát, tintafelhőt lő ki, hogy megzavarja ellenségét.

A Schönbrunni Állatkertben fennállása óta most látható először közönséges polip, így sokan látogatnak el az Akvarienhausba, hogy megcsodálják.

Homokos part várja a bécsieket Liesingben

Decemberben fejezik be a Gütenbach patak torkolatának revitalizációját az osztrák fővárosban. Kibetonozott meder helyett homokos part, sekély vízű, apró öblök és sok-sok frissen telepített bokor és fa várja a természetbe vágyókat.  

A Gütenbach egy hét kilométer hosszú patak Bécs délnyugati részén, amely a Lainzer Tiergartenben ered és a 23. kerületben torkollik a Reiche Liesingbe. A patak torkolatának 245 méteres szakaszát a Nemzeti Vízgazdálkodási Terv keretében állították vissza természetes állapotába, a költségek 60 százalékát az osztrák állam finanszírozta.

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

A vizes élőhely helyreállítása során a követ és betont természetes mederaljzatra cserélték, a meredek partfalakat ellapították, helyenként pedig kiszélesítették a vízfolyást. Így sekély vízű, apró öblök jöttek létre, amelyek szélén természetes üledéket terítettek szét. Hogy a patak ne mossa el az új partját, kőtömböket és fagyökereket raktak le, valamint gyorsan növő élősövényt telepítettek. A kivágott fákat ötven juhar-, szil- és kőrisfával pótolták, és számtalan bokrot is telepítettek.

A revitalizáció során az évszázad árvízére is felkészítették a torkolatot: a megfelelő helyeken kiszélesítették és megmélyítették a medret, hogy magas vízállás esetén se legyen probléma.

„Nemcsak a vizes élőhelyek ökoszisztémája és az árvízvédelem profitálnak a projektből, hanem az itt lakó emberek is, akik közvetlen közelről szeretnék megélni a patakok és partját” – mondta Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok a revitalizációval kapcsolatban.

Okos konyhával harcolnak a bécsiek az élelmiszerhulladék ellen

Egy felmérés szerint évi 35 ezer tonna élelmiszer landol a kukában a bécsi éttermekben. A város „Smart Kitchen” címmel programot indított a körükben, ahol az élelmiszerhulladék csökkentésének néhány egyszerű módszerét ismerhetik meg.

A bécsi vendéglőkben a főzéshez beszerzett alapanyagok mintegy 40 százaléka kerül az asztal helyett a szemetesbe, derül ki az Osztrák Ökológiai Intézet legfrissebb kutatásából. Ez évi 35 ezer tonnányi élelmiszerhulladékot jelent. A felmérés a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztálya (MA 22) megbízásából készült hétszáz vendéglátással foglalkozó vállalkozás közreműködésével.

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

A szemétben landoló étel nagy része a vendégek maradéka, illetve olyan ennivaló, amit már nem szolgáltak fel. Ráadásul a konyhákon kevés figyelmet fordítanak ennek szelektív gyűjtésére és a maradék nem a bio-kukában, hanem a kommunális hulladéknak fenntartott szemetesben végzi. A hulladék elszállítása évi mintegy 7 millió eurójába kerül a vendéglőknek, és ha a beszerzésre fordított költségeket is hozzászámolják, akkor évente akár 67,5 millió euróra is rúghat az az összeg, amely tulajdonképpen a szemétre kerül.

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

Mivel Bécs Városa régóta arra törekszik, hogy csökkenjen a város háztartásaiban keletkező hulladék mennyisége, most a vendéglősök körében is akciót indított. A „Smart Kitchen” nevet viselő program keretében az éttermeknek tapasztalt környezetvédelmi szakemberek segítenek olyan stratégiák kidolgozásában és megvalósításában, amellyel jelentősen csökkenthetik az élelmiszerhulladék mennyiségét, ezáltal pedig költségeiket is. Workshopokat szerveznek az étteremvezetőknek és konyhafőnököknek, valamint tréningeket tartanak a konyhai személyzetnek. Mivel a konyhákon nagy a fluktuáció, olyan oktatási anyagok elkészítését is segítik, amellyel az új munkavállalók gyorsan elsajátíthatják a környezettudatos szemléletmódot.

Névtelen polip a bécsi állatkert új sztárja - És még két hír az osztrák fővárosból

„A tapasztalataink azt mutatják, hogy néhány nagyon költségkímélő intézkedéssel és apró változtatással óriási eredményeket lehet elérni” – mondja Thomas Hruschka az MA 22 munkatársa és az ÖkoBusinessPlan Wien keretében megvalósuló program menedzsere. Ilyen például a korlátlan köretfogyasztás bevezetése. Ennek lényege, hogy a kiválasztott ételt kevés körettel tálalják, a vendég viszont felár nélkül, bármennyi repetát kérhet. Az előző napi, minőségileg kifogástalan élelmiszerekből vonzó árú napi menüt lehet készíteni, a tányéron hagyott felesleget pedig be kell csomagolni és odaadni a vendégnek, hogy hazavihesse.

A program olyan elismert bécsi vendéglők és lokálok részvételével indul mint a Marks, a Wirr, az Ulrich, a Gaumenspiel vagy a Cafe Leopold.