A már muzeális értékűnek számító, 1896-1900 között, Gothard Jenő tervei alapján felépült ipari létesítményt 456 millió forintos ráfordítással újulhatott meg.
Befejeződött az ikervári vízerőmű felújítása a Rábán; a már muzeális értékűnek számító, 1896-1900 között, Gothard Jenő tervei alapján felépült ipari létesítményt 456 millió forintos ráfordítással újulhatott meg - közölte az MTI-vel szerdán a Szombathelyi Vízerőmű Kft.
A beruházás költségeit fele részben az Európai Unió, fele részben a magyar állam állta, a fejlesztés az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében, a Környezet- és Energia Operatív Prorgam (KEOP) pályázati forrásainak felhasználásával valósult meg - tartalmazza a cég közleménye.
Fotó: Ikervár.hu
A projekt részeként lecserélték a duzzasztómű elavult berendezéseit és korszerűbb, könnyen üzemeltethető üzembiztos berendezésekkel váltották fel azokat - írták.
A fejlesztés eredményeként a jövőben folyamatosan az ökológiai szempontból szükséges előírt vízmennyiséget tudják majd továbbjuttatni a Rábába - állt a vízerőművet üzemeltető cég közleményében.
A projekt megvalósulását az indokolta, hogy az eddig üzemelő berendezéseket 1900-ban helyezték üzembe és azóta folyamatosan üzemeltek - fűzték hozzá.
Az 1950-es, 1960-as években a fa zsilip kapukat acéltáblákra cserélték és a rendszer villamosítása is megtörtént. A zsilip kapuk ugyanis idővel teljesen korrodáltak, a vízzárást nem biztosították megfelelően. A villamos-, illetve gépi berendezések korszerűtlenné váltak. A vízépítési műtárgyak felújításra szorultak.
A vízerőmű létesítményei közül 2011-ben elkészült egy 5,5 köbméter maximális víznyelésű turbinaház és beépítettek egy 160 kW teljesítményű generátort is.
A beruházásnak köszönhetően most végleges formájában elkészült a halak átjutását könnyítő 113 méter hosszú úgynevezett "kazettás hallépcső" is, amelynek alsó része betontálcás kiépítésű, minden harmadik lépcső után pihenőmedencével - közölték.
Az ikervári vízerőmű
Az Ikervár mellet a Rába folyó egy külön csatornáján épült meg Magyarország első vízerőműve.
A Batthyány család 1896-tól kezdte meg az építkezést és 1900-tól mind a mai napig elektromos áramot termel. Kezdetben közel 600 kW-os teljesítményű olasz gyártmányú gépek, még egyenárammal látták el a környező településeket, ill. ez szolgálta ki majd Szombathely és Sopron áramigényét is.
Ennek az erőműnek köszönhetően Ikervár lett első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyarországon és az ikervári Batthyány- kastélyban előbb gyúltak ki az elektromos lámpák, mint a bécsi Schönbrunnban!
Majd 1925-ben végrehajtott rekonstrukció (új Ganz gyártmányú Francis-turbinák és generátorok) során áttértek váltakozó áramra, mely teljesítménye már 1540 kW-os. A gépházban ezekből egy-egy darab működőképes állapotban bemutatás céljából megőrzésre került.
1995-ös privatizáció során újabb korszerűsítés történik, mely során svéd turbinák és generátorok kerülnek beépítésre 2280 kW teljesítménnyel.
Az épület és kapcsolódó berendezések egy ipartörténeti emlékhely, mely fontosabb helységei látogathatóak. Forrás: Wikimapia