Bokrétaavató volt az Opel épülő szentgotthárdi gyárában (képsorozat)

Tető alá került az Opel szentgotthárdi gyárának új, 30 ezer négyzetméter alapterületű gyártócsarnoka, a hagyományos bokrétaünnepséget pénteken tartották a Rába-parti városban.

Az 500 millió eurós beruházással épülő új motorgyár a tervek szerint 2012 végén kezdi majd meg a termelést, ahol közös gyártóberendezéseken készül majd három különböző motorcsalád.

A motorgyár 800 munkahelyet teremt, de a beruházásnak köszönhetően a magyar beszállítóknál keletkező új munkahelyek számát több ezerre becsülik. A beruházás 5,5 milliárd forintnyi állami támogatásban részesül.

A pénteki bokrétaavató ünnepségen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára párhuzamot vont az Opel mint nemzetközi cég és Magyarország helyzete között.

Utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt még azt lehetett hallani, hogy az Opel komoly gondban van, ma pedig már megerősödött és győztesen került ki a megmaradásáért vívott küzdelemből.

Szavai szerint Magyarország is sikeres lehet, nyertesen kerülhet ki a válságból.
Szatmáry Kristóf jelezte, a kormány elkötelezett az Opel fejlesztései mellett, melyekhez további állami támogatást ígért.

Az MTI kérdésére válaszolva az ünnepség után az államtitkár azt mondta: a támogatás a szakképzési együttműködéshez kapcsolódik, a kormány célja, hogy az autóipari cégeket szorosan bevonják a duális képzésbe, és a cégekhez kötődő szakképzési központok alakuljanak ki.

Volker Hoff, az Opel Vauxhall állami kapcsolatokért felelős alelnöke arról szólt, hogy az egyik legfontosabb tényező, amely miatt a magyarországi befektetés, a szentgotthárdi gyár fejlesztése mellett döntöttek, az az itt rendelkezésre álló munkaerő magas képzési szintje volt.

Az eddig betöltött száz állásra mérnököket, a termelést közvetlenül támogató műszaki szakembereket vettek fel - tette hozzá.

Amikor beindul a flexibilis motorgyártás az új üzemben 800 embert foglalkoztatnak és összesen évi ötszázezer darabot, "egységet" fognak gyártani, ezzel pedig a szentgotthárdi gyár az Opel legtermékenyebb motorgyár lesz és a világ egyik legnagyobb autógyárainak lesz a része - hangoztatta Volker Hoff.

 

Az új motorgyár alapkövét idén áprilisban helyezte el Orbán Viktor miniszterelnök és Nick Relly, az Opel igazgatótanácsának elnöke.

Az építkezés első fázisa öt hónapon át zajlott, ebben a magyar beszállítók is jelentős szerephez jutottak. Százötven ember dolgozott az építkezésen, kilencven százalékuk magyar, a munkába több helyi vállalkozást is bevontak - mondta az ünnepségen az építkezést koordináló Kocks Egineering GmbH képviselője.

Az Opel gyár 1991-ben épült fel Szentgotthárdon, 1992-ben kezdték meg az Astra személygépkocsik összeszerelését, majd tíz év múlva újabb fejlesztéseket végrehajtva a motorgyártásra és sebességváltók gyártására tértek át. Az Opel 1991 és 2010 között összesen 735 millió eurót fektetett be Szentgotthárdon.

Az új motorgyárban a gyártás a hagyományos transzfer-jellegű megmunkáló gépek helyett a korszerűbb, cellás rendszerű gyártási elvre épül. Ez azt jelenti, hogy a gyártócellán belül mindegyik gép ugyanazt a műveleti sorrendet végzi és a gép automatikusan választ programot és hozzá szerszámot. Ez gyors átállási lehetőséget biztosít, gyakorlatilag átállási veszteség nélkül. A rugalmas gyártástechnológiával a termelés naprakészen igazítható a piaci igényekhez is.

A transzfer-technológiánál a rendelkezésre állás 75 százalékos, a flexibilis megmunkáló központoknál pedig meghaladja a 90 százalékot is, ez nagyban növeli a hatékonyságot.

Az új motorgyár termelése 2012-ben a négyhengeres középkategóriás, 1,6 literes benzinmotorokkal (MGE) indul, majd 2013-ban kezdik az 1,6 literes dízel (MDE) gyártását, végül 2014-ben az 1,4 liternél kisebb benzinmotor (SGE) gyártását. Az új motorgeneráció valamennyi tagja meg fog felelnie az Euro-6-os környezetvédelmi normának.

Az új motorok fejlesztése már a végső fázisban van az MGE-t Németországban, a MDE-t Torinóban és az SGE-t az Egyesült Államokban fejlesztik.

Fotó: Czika László