Szombathelyről különvonat ment a magyarság egyik legnagyobb vallási eseményére.
Az idén május 26-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton rendezték meg a csíksomlyói búcsút, a magyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét az erdélyi Csíksomlyón.
Szombathelyről különvonat ment a magyarság egyik legnagyobb vallási eseményére.
"Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt" - hangsúlyozta csíksomlyói prédikációjában Tempfli Imre, a szentmise szónoka.
"A szűzanya hazavárja gyermekeit, mi mindannyian hazajöttünk" - mondta a szertartás kezdetén a misét celebráló Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. Az érsek a több százezer zarándok jelenlétében elmondta, tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely politikai célokra akarná kihasználni a zarándoklatot, vagy nem vallásos céllal akarná azt összekötni. Az érsek hozzátette, a zarándoklatnak egyetlen célja, hogy a zarándokok keresztény katolikus hitükben megerősödjenek.
Tempfli Imre stuttgarti római katolikus plébános, Oscar Wildot idézve azt mondta, az embertől elvehetik, amit birtokol, de az igazi kincseket, amelyek benne honolnak, soha nem vehetik el. "Lelked kincseivel lehetsz boldog, azokat nem veheti el senki" - hangsúlyozta Tempfli Imre.
Az ünnepi szónok hozzátette, Isten nemcsak a személyek, hanem a nemzetek, a közösségek útjait is kijelölte. "Pünkösd azt üzeni, a mi népünk is kiválasztott nép, van helyünk a nap alatt. A népnek azonban Isten csak addig ad jövőt, ameddig az féli őt" - hangsúlyozta a szónok.
Tempfli Imre úgy vélte, sokan nem veszik észre a válság jeleit, mások úgy gondolják, hogy csak a gazdaság jutott válságba, és kölcsönökkel, gazdasági intézkedésekkel próbálnak úrrá lenni rajta. "Nem a gazdaság, hanem a hit, az emberi értékek vannak válságban" - állapította meg a szónok.
Dosztojevszkijt idézve mondta, a népeket nem a számuk, hanem a közös eszme, a szent gondolat teszi naggyá. "Egy közös, mindent egyesítő szép gondolat ragadhat ki a válságból" - jelentette ki, majd hozzátette, csak a családban, a közösségben gondolkodva lehet legyőzni a válságot.
Az összefogás erejét egy az első világháború történeteiből vett példázattal igyekezett bizonyítani. Felidézte, hogy 1918 júniusában az olaszországi Piave folyón az olaszok felrobbantottak egy gátat. A víz az osztrák katonákat elsodorta, de a magyarok megmenekültek, mert parancsnokuk azt a parancsot adta: katonái fogják meg egymás kezét. "Hitünk parancsa, hogy a templomon kívül az életben is testvérek maradjunk" - jelentette ki Tempfli Imre. Hozzátette, ha egy ember álmodik, az csak álom, ha sok ember álmodik, az álom valósággá válik. "Kapaszkodjunk össze, hogy a lelkes testvériség valósággá váljon" - fogalmazott.
Tempfli Imre megállapította: Csíksomlyó lassan nemzeti kegyhellyé válik. Hozzátette, a különböző Mária-zarándokhelyeken Máriának más-más üzenete van. Csíksomlyó üzenete: "újuljatok meg hitetekben, és váljatok egymás testvéreivé". Úgy vélte, magasra kell emelni Csíksomlyó zászlaját, hogy az jelezze: "a szentlelkű embereket nem lehet legyőzni, mert összeköti őket a testvériség eszméje".
A prédikációt több százezer zarándok hallgatta végig a csíksomlyói nyeregben. A zarándokok között volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Csíksomlyó
A búcsújáró hely története évszázadokra nyúlik vissza. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, majd helyüket a ferencesek foglalták el.
1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben bíztatta a lakosságot, segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, cserében búcsú megtartását engedélyezte. A gótikus stílusban épült templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont székely leányarcú Mária szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb műkincse. Az alkotással kapcsolatban, amely Máriát "Napba öltözött asszonyként" ábrázolja, karjában Jézussal, számtalan népi hagyomány, szokás maradt fenn. Az idei búcsúra a szobrot megtisztították a felületére lerakódott szennyeződésektől, majd védőbevonattal látták el. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága, a koronát is beleszámítva két méter huszonhét centiméter. A hársfából készült, gipsszel és festékkel bevont szobrot többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották a szobor bármilyen módosítását.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett. Miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a győzelemért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. A templomot 1664-ben újjáépítették, ekkor kezdődött Csíksomlyó "virágkora", a település a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává vált. A ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek itt. A mai nagy barokk templom építését a XIX. század elején kezdték el, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár a közelmúltban Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről-évre több százezren gyűlnek össze. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén tartanak. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten, vonattal, autóbusszal, gépkocsival, de sokan egyéni kezdeményezés alapján érkeznek. Magyarországról az idén is két különvonat, az úgynevezett Székely gyors és a Csíksomlyó expressz viszi a zarándokokat.
A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először a hagyomány szerint mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. Ezután a felvonulás az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Miután a menet a kegytemplom mellett elhaladt, kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.
A menet számos tradicionális egyházi jelvényt visz magával, a menet közepe táján, a körmenetet vezető főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, mely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelemi jelképe volt. A 30 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja emeli magasba, ami nem kis teljesítmény. Amikor a labarum a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, ezt főpapi áldás követi.
A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, emléktárgyat, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.