Hirdetés

Keressük a jót a jelenben, a jövőben, önmagunkban - Itt a boldogság receptje

Keressük a jót a jelenben, a jövőben, önmagunkban - Itt a boldogság receptje

2018.04.25. 19:08

Egy bizonyos szintig boldogít csak a pénz. Mutatjuk, mi az, ami még boldoggá teheti.

Hirdetés

A nők, a gazdagok, a diplomások és a sokgyerekesek között kell keresni Magyarországon a legboldogabbakat.

A kutatók azt találták, hogy az országhatárokon belül Szombathely a legboldogabb, Salgótarján pedig a legkevésbé boldog városunk.

De mitől érzi magát boldognak valaki?

Igaz-e az általános érvényű mondás, hogy a pénz nem boldogít? Vagy mégis? Ha igen, mennyi pénz kell a boldogsághoz? Szombathelyen az emberek egy része úgy vélekedett, hogy valószínűleg azért alakultak így a felmérés eredményei, mert Ausztria közelsége miatt a térségben jobb az életszínvonal. Más úgy nyilatkozott, a szombathelyiek nem boldogabbak, mint az ország más térségeiben élők.

A kutatás szerint a legtöbb ember számára a jólét, a karrier, a család, a szerelem és a kikapcsolódás jelent örömforrást.

Oláh Attila, az ELTE pozitív pszichológia kutatócsoportjának vezetője elmondta, a kutatás során használták azt a feladatot, amelyet általában a nemzetközi kutatásokban is használnak: a válaszadóknak egy, a nullától tizenegyig terjedő skálán kellett bejelölniük, hogy mennyire elégedettek az életükkel, továbbá vizsgáltak olyan pszichológiai tényezőket is, amelyek szerepet játszanak a boldogság alakításában, ilyen például az úgynevezett megküzdési kapacitás, tehát, hogy hogyan viszonyulunk a stresszhez.

A pozitív orientáció a kulcs

Már önmagában az is meghatározza boldogságszintünket, hogy a stresszt károsnak tartjuk-e vagy sem, hiszen nem mindegy, hogy a stresszhatásoknak számos következményei lehetnek a szervezetünkre. A professzor kifejtette, általában azt lehet mondani, hogy a boldogságnak az egyik fontos alapfeltétele a pozitív orientáció, amely egy olyan beállítódás, hogy „örömre vadászó szemmel élünk a világban”.

„A humoristák szokták mondani, hogy a humor az utcán hever, csak le kell érte hajolni” – fejtette ki.

Ugyanez vonatkozik a boldogságforrásokra is Oláh Attila szerint. Azt mondta, fontos, hogy ne menjünk el a boldogságforrások mellett, próbáljuk ezeket az elménk középpontjába hozni, és akkor az elménk és az agyunk is a pozitív hatások felvétele iránt lesz fogékony.

Megjegyezte, sokat jelent a boldogságunk szempontjából, hogy keressük a jót a jelenben, a jövőben, önmagunkban, másokban is. Kiemelte, hogy a boldogság egyik fontos kulcsa a pozitív orientáció, ami egyébként kialakítható a szocializáció során.

Egy bizonyos szintig boldogít a pénz

A boldogság egy olyan mentális állapot, amelyre jellemzőbbek a pozitív érzések, mint az öröm, derű, hála, büszkeség. Theisz Dóra pszichológus szerint nem igaz, hogy a boldogabb emberek nem élnek át negatív érzéseket, azonban őket ezek nem gyűrik maguk alá, hiszen tovább keresik a lehetőségeket, hogy a kudarc érzése ne gyűrje le őket.

A mélyszegénység valóban együtt jár egy boldogtalan állapottal, amikor küzdeni kell azért, hogy be tudjuk fizetni a számlákat, vagy, hogy fedél legyen a fejünk felett – mondta  a pszichológus. Theisz Dóra hozzátette, egy bizonyos anyagi szint fölött azonban már nem növekszik a boldogságszintünk.

Kiemelte, a boldogsághoz fontos beszélni a háláról vagy megbocsátásról. „Fontos, hogy ne nyomjuk el a rossz érzéseket, de ne is ragadjunk meg bennük, fontos, hogy el tudjunk oda jutni, hogy elengedjük jogos haragunkat” – magyarázta.

Továbbá a hála és a megbocsátás a pszichológus szerint az immunrendszerünket is erősíti, hiszen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is. Hozzátette, mindenki maga dönti el, hogy mit vesz fel a mindennapi történésekből: a morgolódást, a bosszúságokat vagy az örömforrásokat.

Magyarország a boldogok országa?

A kutatásról szóló tudósítások szerint 2012-ben a 110. volt  Magyarország a 156 országot rangsoroló listán a boldogságszintet tekintve, 2013-ban a 104., 2016-ban a 91. és a 2018-ban kiadott jelentés szerint Magyarország a 69. helyet foglalja el a listán.

Ezzel kapcsolatban a professzor kijelentette, hogy valóban javult a boldogságszint Magyarországon, és ez elsősorban a GDP számlájára írható. Kifejtette, ha van anyagi forrásunk, több örömszerző tevékenységeket végezhetünk, azonban felhívta a figyelmet, hogy az eredmény relatív.

Példának hozta, hogy Békés megye Európában a legelmaradottabb régiók közé tartozik, mégis a legboldogabb megyékhez sorolták, mert az anyagi jólét ott olyan alacsony volt, hogy egy kis növekedés is jelentősen hozzájárult az emberek boldogságszintjének alakításhoz. Viszont arról is beszélt, hogy az OECD-országokhoz hasonlítva sereghajtók vagyunk, mert megváltozott a viszonyítási keret.