Hirdetés

A szájszagról nem szokás beszélni: De akkor ki mondja meg neki?

A szájszagról nem szokás beszélni: De akkor ki mondja meg neki?

Híradó.hu/alon.hu

2018.11.02. 14:27

Mi okozza a rossz leheletet és hogyan előzhető meg?

Hirdetés

A szájszagról nem szokás beszélni, még a legközelebbi családtagok, barátok közt sem könnyű szóba hozni, pedig mindennapi problémáról van szó, amellyel nem csak dohányzás és „illatos” ételek fogyasztása után szembesülhetünk.

A kellemetlen leheletnek számos oka lehet, például a dohányzás, az erős illatú ételek, egyes gyógyszerek, gyomorproblémák, fogászati rendellenességek. A Napközben összeállítása az okokat igyekezett tisztázni, utánajárt annak, kellenek-e a drága fogrémek, szájvizek, vagy az olcsóbb is ugyanolyan hatásos a problémákra.

Személyes példamutatás

A legfontosabb a prevenció és a személyes példamutatás. Elektromos fogkefe használat, fogmosás reggel, este ill főétkezések után. Gyakori fogkefe csere, „jó” fogkrém, alkalmanként szájvíz és fogselyem. Ezek használata mind segít megelőzni a kellemetlen leheletet.


A bűnös a "rossz baktérium"

A rossz leheletnek számos oka lehet. Sok könnyen orvosolható, de van, amikor komolyabb probléma áll a háttérben. A szájszag oka legtöbbször a szájban elszaporodó „rossz baktérium”. Ezt általában az elégtelen dentálhigiénia, a szuvas fog, a rosszul záródó, nehezen tisztítható hidak, koronák, „fogművek” okozzák. De a kellemetlen szájszag komolyabb problémák jele is lehet: a cukorbetegségeknél, belgyógyászati, krónikus vese- és garatproblémáknál is jelentkezhet.

Nem is tudjuk...

Az esetek nagy százalékában a páciensek nem is érzékelik a problémát, és senki nem is figyelmezteti őket, mert ez nagyon kényes kérdés, így aztán sokszor csak véletlenül kerül a szakember kezei közé, pedig a legtöbbször lehet segíteni. A gyerekkori szájlégzéskor vagy idős korban, esetleg gyógyszer mellékhatásaként, stressz miatt előforduló szájszárazság például okozhat kellemetlen leheletet.

Ne fogjuk a fogkőre!

Gyakori magyarázat a rossz szájszagra az is, hogy valaki hajlamos a fogkőképződésre is, ám ez tévhit. A fogkő ugyanis a fogakra feltapadt baktériumokból felépülő elmeszesedett lepedék, amely állandó gyulladást tarthat fent, de a szájhigiénikus segítségével a képződés egyszerűen megszüntethető. A finom szemű sóról, a fogporról a szakemberek azt mondták, ezeket nem tartják jó megoldásnak a megelőzéshez.

Gyomor? Száj?

A rossz szájszag hátterében gyomorbántalmak is állhatnak, de leginkább a száj baktériumflórájáról, a mikróbiótáról van szó. A mikroflóra ugyan genetikus adottság, de számtalan környezeti tényező befolyásolhatja: a táplálkozás összetétele, a szájhigiéne hiánya, minősége, de a legújabb kutatások szerint a nyelven képződő lepedék is óriási mértékben hozzájárul rossz szájszagot okozó baktériumok tenyészetéhez.

A gyomrot egyébként - a közhiedelemmel és a logikával ellentétben - nem szabad főbűnösnek kikiáltani, a baktériumflóra eltolódását okozhatja az orrmelléküregek, a légutak gyulladása, szájüregi betegség, tumor, mandula is. Ha a gyomorban kell okot találni, a legesélyesebb a vékonybelek panasza lehet, ha itt megváltozik a baktériumok (körülbelül kétkilónyi van a beleinkben) összetétele, képződhetnek metán- és kénes tartalmú, rossz szagú gázok, de okok közt szájszárazság, a nyálelválasztási zavar is állhat.

Mindegy mivel, de 4-5 percig mossuk!

A fogkrémekről a szakérők azt tartják, egy egészséges, jó szájhigiéniájú embernél szinte teljesen mindegy milyen, mert a fogak, fogíny elegendő idejű mechanikus tisztítása a legfontosabb, speciális készítményekre inkább nagyon érzékeny fogak, esetleg fogágy-gyulladás esetén lehet szükség. A szakemberek szerint legalább 4-5 percig kell dolgozni a fogkefével, és csak ezután jöhetnek a kiegészítő eszközök: a szájvíz, a fogselyem, a szájzuhany, stb. A helyes technika „személyre szabott”, ezért nincs is általános recept, a titokhoz a rendelőben juthat hozzá a páciens, az azonban nagyon fontos, hogy az ínyt és a nyelvet is mossuk, ne csak a fogat - tanácsolták a szakemberek.

.