Ki számít túlsúlyosnak, és ki az, aki kövér?
Magyarországon körülbelül 250 ezer súlyosan kövér ember él. De az elhízás hazánk mellett a világ számos országát érinti, jelenleg körülbelül kétmilliárd ember él túlsúllyal. Szakértők szerint az elhízás szoros összefüggésben van több krónikus betegség kialakulásával.
Az elhízás ugyanakkor hazánk mellett a világ számos országát érinti. Az elhízás egyértelműen egy népbetegség. 1975 óta, vagyis
Jelenleg körülbelül kétmilliárd ember él túlsúllyal, amely a 18 év felettiek közel 40 százaléka.
Magyarországon a túlsúly és az elhízás együttesen a társadalom több mint 60 százalékát érinti, aminek az egyik legfőbb oka az inaktivitás.
Az európai felnőtt lakosság 42 százaléka inaktív. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a gyermekek és a fiatalok 83 százaléka nem végez annyi fizikai aktivitást, amennyi az életkorához szükséges volna. A gyermekkor különösen aggasztó, hiszen várhatóan a túlsúlyos gyermekekből elhízott felnőttek lesznek. Napjainkban minden negyedik vagy ötödik gyermek túlsúlyos, amely már magas aránynak minősül.
Míg a 2000-es években évi 1,1 százalékkal nőtt a túlsúlyosak és elhízottak aránya hazánkban, addig 2010 óta ez a trend megállt. A pozitív fordulat ellenére az OECD adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok, Új-Zéland, Mexikó és Chile után Magyarországon a legmagasabb az elhízottak aránya.
Különböző módszertanokkal mérik az adatokat
Érdemes azonban óvatosan bánni ezekkel a listákkal. Az elhízás és a túlsúly arányát ugyanis különböző módszertanok segítségével közelítik meg egyes országok. Vannak államok, ahol a lakosság saját bevallása alapján határozzák meg a túlsúly mértékét, de több helyen már konkrét méréseket végeznek az adatok pontosabb meghatározása végett. Érdekesség, hogy Luxemburgban és Portugáliában például mindkét módszertannal jelentik az adatokat. A két módszertan között pedig sokszor 20–30 százalékos eltérés is megfigyelhető. Szakértők szerint
Egy kimutatás szerint Európában a II. típusú cukorbetegség 80 százalékáért, a magas vérnyomás 55 százalékáért, míg az ischaemiás szívbetegségek 35 százalékáért felelnek a pluszkilók. Az elhízás következtében kialakult betegségek pedig több 10 milliárdos többletterhet rónak az államháztartásra.
Magyarországon már viszonylag korán elkezdtek ezekkel az adatokkal számolni. A 90-es évek végén ez az összeg – amely a többletköltségeit jelenti az egészségügyi kasszának –, gyakorlatilag a fogászati kassza összegével volt azonos. A legutolsó, konkrét adatokra épülő számítás szerint azonban 207 milliárdra tehető az a többletköltség, amely az elhízás és az elhízásból adódó betegségek rovására írható.