Középpontban az egyházak és az építészet kapcsolata.
A templomok ma is a települések központjának meghatározó építményei, de vannak olyan falvak és városok is - mint például Ják, Celldömölk, Zirc, vagy éppen Pannonhalma - amelyek éppen templomuknak köszönhetik hírnevüket és nem mellesleg jelentős idegenforgalmi vonzerejüket is - mondta a nyári egyetem építészekből és településrendezési szakemberekből álló hallgatóságát köszöntve Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.
Hozzáfűzte, hogy a 20. század második felében politikai okokból erőteljes elvilágiasodás érvényesült, ma pedig a fogyasztói társadalom hatására bontakozik ki egyfajta "gyakorlati materializmus", ám mindezek ellenére az egyházak ma is jelentős szolgálatot látnak el, nemcsak a templomokban végzett szakrális, hitéleti tevékenységükkel, de kórházak, iskolák, idősotthonok, kulturális intézmények építésével, fenntartásával és működtetésével is.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere kiemelte: a csaknem ötven éves múltra visszatekintő Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem az ország egyik legrégebbi olyan rendezvénye, amelyet évről-évre megszervez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), és amely a hazai építészek számára jelent fórumot.
A polgármester aktuálisnak nevezte a témaválasztást, hiszen a vasi megyeszékhelyen 2016-ban ünneplik Szent Márton születésének 1700. évfordulóját. Felidézte azt is, hogy Szombathelyet 1777-ben Mária Terézia tette meg püspöki székhellyé. Ennek nyomán egy sor olyan épületet emeltek, amely ma is meghatározó eleme a barokk stílusú belvárosnak.
Pál Ferenc egyházmegyei levéltáros nyitóelőadásában kitért arra, hogy Szily János, az egyházmegye első főpásztora fogott hozzá Hefele Menyhért tervei alapján a szombathelyi székesegyház felépítéséhez, ő építtette a püspöki palotát, a hittudományi papi szemináriumot és a város első gimnáziumát is, amely az egyházmegye védőszentjének, Szent Mártonnak a nevét viselte.
A 48. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem előadásai kedden és szerdán a Martineum Felnőttképző Akadémián folyatódnak, ahol egyebek között szó lesz a szakrális terek európai építészetéről, valamint a történelmi emlékhelyek, temetők fenntartásának építészeti kérdéseiről is.
Csütörtökön a nyári egyetemi kurzus zárásaként a kétszáz hallgató szakmai kirándulást tesz Pannonhalmán, ahol a főapátságban az elmúlt évek fejlesztéseiről, építészeti megoldásairól tájékozódnak.