A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közzétett adatai szerint tavaly 7293 új lakás épült az országban, 30,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Vas megyében mindössze 202 lakás épült egy év alatt.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma 7536 volt, ami 28,9 százalékos csökkenés a 2012-es adatokhoz képest.
A lakásépítésben 2008-ban bekövetkezett fordulat óta évről évre egyre kevesebb új lakás épül, 2013-ban már csak egyötöde az újonnan épült lakások száma a 2008. évinek - közölte a KSH.
A negyedik negyedévben lassult mind az épített lakások, mind a kiadott építési engedélyek számának csökkenése. A harmadik negyedévi 31,7 százalékkal szemben a negyedik negyedévben 20,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek számában 33,7 százalékról 21,3 százalékra mérséklődött a csökkenés üteme.
Az adatok szerint a vállalkozások lakásépítési tevékenysége 2011-re nagymértékben visszaesett, ehhez képest a saját használatra építő háztartások beruházásai egészen 2013-ig mérsékeltebb ütemben csökkentek. Tavaly a vállalkozások lakásberuházásainak visszaesése lelassult, ugyanakkor a magán-építtetők tevékenységében nagyarányú csökkenés következett be. Így 2013-ban már főképp a lakossági építtetők tevékenységének visszafogása okozta a lakásépítések további hanyatlását a statisztikai hivatal szerint.
Tavaly a vidéki városok közül csak Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden haladta meg az új lakások száma a 200-at.
Budapesten néhány nagyobb beruházás befejezése miatt a lakásépítés növekedni kezdett, az év folyamán összesen 1770 lakást vettek használatba.
A községekben az átlagosnál jóval nagyobb volt a lakásépítés visszaesése, 2013-ban mindössze 1270 új lakás épült, fele annyi, mint egy évvel korábban.
Az építési engedélyek tavalyi száma a 2008. évinek csak 17,2 százalékát éri el - közölte a KSH.
Az új építési engedélyek kiadása szintén a községekben esett vissza a legnagyobb mértékben, 39,9 százalékkal, de valamennyi településtípusban kevesebb új lakás építését tervezik, mint egy évvel korábban.
Tavaly 3 százalékkal több új építési engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást használatba vettek.
Az építtetői kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest megváltozott, a természetes személyek által épített lakások aránya 68-ról 57 százalékra mérséklődött, a vállalkozások által épített lakások aránya pedig 31-ről 40 százalékra emelkedett. Budapesten az összes lakás kétharmadát vállalkozók építtették.
Tavaly mindössze 55 lakás épült önkormányzati megbízásból.
Az építtetői kör átrendeződésével összhangban 64-ről 53 százalékra csökkent a saját használatra épített lakások aránya, az értékesítésre szánt lakásoké pedig 33-ról 43 százalékra nőtt.
Az épített lakások száma |
|
Terület |
2012 |
2013 |
I–IV. negyedév |
I–IV. negyedév |
Budapest |
1 648 |
1 770 |
Pest |
2 788 |
1 414 |
Közép-Magyarország |
4 436 |
3 184 |
Fejér |
317 |
188 |
Komárom-Esztergom |
264 |
107 |
Veszprém |
342 |
134 |
Közép-Dunántúl |
923 |
429 |
Győr-Moson-Sopron |
830 |
955 |
Vas |
245 |
202 |
Zala |
240 |
124 |
Nyugat-Dunántúl |
1 315 |
1 281 |
Baranya |
285 |
128 |
Somogy |
339 |
236 |
Tolna |
119 |
75 |
Dél-Dunántúl |
743 |
439 |
Dunántúl |
2 981 |
2 149 |
Borsod-Abaúj-Zemplén |
282 |
249 |
Heves |
231 |
104 |
Nógrád |
91 |
34 |
Észak-Magyarország |
604 |
387 |
Hajdú-Bihar |
810 |
324 |
Jász-Nagykun-Szolnok |
194 |
175 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
294 |
254 |
Észak-Alföld |
1 298 |
753 |
Bács-Kiskun |
471 |
338 |
Békés |
141 |
170 |
Csongrád |
629 |
312 |
Dél-Alföld |
1 241 |
820 |
Alföld és Észak |
3 143 |
1 960 |
Ország összesen |
10 560 |
7 293 |
Forrás: KSH
Szakértők szerint
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: az építőipart a nagy állami beruházások, út- és vasútépítések húzzák, a lakásépítésre viszont rányomja a bélyegét a háztartások erős eladósodottsága. A korábban felvett hitelállomány leépítése folytatódik, így a lakáspiacon érdemi fordulatra nem lehet számítani a következő időszakban, csak lassú felívelés várható - mondta.
Az elemző ugyanakkor kiemelte, hogy az Eurostat által végzett felmérés adatai a korábbinál optimistább képet mutatnak. A magyar lakosság növekvő arányban tervezi ingatlan vásárlását vagy építését, ami középtávon kedvező hatást fejthet ki a lakáspiacra. Egy-másfél éves időtartamon belül ez stabilizálódást, esetleg fordulatot hozhat - közölte.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője úgy látja, hogy az idei év nem hoz jelentős fordulatot a lakáspiacon, de elképzelhetőnek tartja, hogy lassul majd a visszaesés.
A szakember szerint nem kizárt, hogy elérte mélypontját a lakásépítés. A korábbinál jelentősebb alacsonyabb kamatszint elvileg támogathat egy pozitív változást, de kérdés, hogy középtávon hogyan alakulnak a jövedelmek - fogalmazott.
Az elemző kiemelte: a beruházások felfutására számítanak az idén. Ez azonban elsősorban az állam tevékenységén, illetve az európai uniós pénzeken alapul majd, és nem biztos, hogy ez a hatás megjelenik a lakásépítések területén ebben az évben - fejtette ki.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke szerint a szakmának nem okozott meglepetést a KSH jelentése, mint mondta: erre lehetett számítani.
Az ÉVOSZ alelnöke rámutatott arra, hogy az új lakások építése helyett a lakásfelújításokat kellene előtérbe helyezni, hiszen nem elhanyagolható kérdés a 4,2 millió lakás állapota.
Koji László szükségesnek nevezte a lakások megújuló energiát is figyelembe vevő energia- és környezettudatos átalakítását a kor követelményeinek megfelelően, kiszámítható kormányzati programok mentén. Ehhez a szükséges szakmai ismeretek az építőipari ágazatban adottak, viszont a megrendelői oldal felkészültségen még javítani kellene - fogalmazott az ÉVOSZ alelnöke.
Négy javaslatot fogalmazott meg az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) a lakásépítés, illetve -felújítás érdemi élénkítésére. A nagy építőanyag gyártókat és -forgalmazókat tömörítő szervezet úgy véli, el lehet érni azt, hogy a mostani uniós költségvetési időszakban a támogatásokból felújításokra és új építésre is jusson forrás. Azt is javasolják, hogy az Európai Beruházási Banktól (IEB) energiatakarékos építésre és felújításra vegyen fel hitelt Magyarország, amelyből alacsony kamatozású és hosszú futamidejű kölcsönt nyújthat. Az TLE javasolja azt is, hogy a szocpolból juttassák vissza az energiahatékony új lakások áfa-tartalmát az építtetőknek, illetve hozzanak létre egy központi lakásügyi hivatalt vagy nevezzenek ki kormánybiztost a területre.